Almáscsáka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almáscsáka (Ceaca, Hagendorf)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Zálha
Irányítószám 457361
SIRUTA-kód 143085
Népesség
Népesség233 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság3
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Almáscsáka (Románia)
Almáscsáka
Almáscsáka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 11′ 49″, k. h. 23° 33′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 49″, k. h. 23° 33′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáscsáka témájú médiaállományokat.

Almáscsáka település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Csákigorbótól északkeletre, Tormapataka és Alsóhagymás közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét hasonló nevű alapítójától vette. Jelentése Hág=berek, gyepű, mely szerint neve Berekfalva lenne

Története[szerkesztés]

A település kezdettől fogva Almás várához tartozott. Nevét 1378-ban említették először Chyaka néven, Lajos király ekkor 'Bebek György királynői tárnokmesternek és Bebek Imrének és fiainak adományozta.

1470-ben Imre vajda fia Pelsőczi Pál utód nélkül halt el, s a király ekkor a Kolozs megyei Almással és Csákigorbó tartozékaival együtt Dengelegi Pongrácz János vajdának adta.

1577-ben egy része a fejedelemre szállt, más része pedig Csáky Lászlóé Balassa Zsófia férjéé lett.

1590-ben Balassa Margit első férjétől néhai Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna, Zsófia Saffarith Györgyné, valamint második férje Kendi Gábor és attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk között felosztották.

1616-ban a fejedelem itteni birtokrészét Haller Zsigmondnak és nejének Kendy Krisztinának adta.

1661-ben Kemény János e birtokot Haller Gábornak adományozta.

1694-ben Csáky László és Teleki Mihályné birtoka volt.

1750-ben gróf Lázár Antal és családjának birtoka volt, 1768-ban pedig egyik birtokosa gróf Teleki Ádám volt, 1774-ben pedig gróf Kornis Zsigmond is birtokos volt itt.

1891-ben 688 lakosából egy római katolikus, 664 görögkatolikus, 2 református, és 21 izraelita. A házak száma 117, határa 1976 kataszteri hold volt.

Almáscsáka a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

1898-ban gróf Lázár Miklós és gróf Teleki László birtoka volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemplomát 1765-ben a Boldogságos Szűz fogantatása tiszteletére szentelték. Jelenleg Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.