Tihó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tihó (Tihău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Szurduk
Irányítószám 457321
SIRUTA-kód 142836
Népesség
Népesség947 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság8
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tihó (Románia)
Tihó
Tihó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 38″, k. h. 23° 19′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 38″, k. h. 23° 19′ 47″

Tihó (Tihău) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, az Almás-patak mellett, egy hegy lábánál fekszik, a Zsibóra menő országút mellett.

Nevének eredete[szerkesztés]

A 19. század elején úgy tartották, hogy a település neve a honfoglaló Töhötöm nevét őrzi, akinek itt vára lett volna; ezt vette át Kazinczy Ferenc is Erdélyi levelek' című művében. 20. századi kutatások szerint azonban a név szláv eredetű, és nincs összefüggésben a törzsfő nevével.[2]

Története[szerkesztés]

A falu Szurduk felé néző határában római tábor romjait tárták fel.

Tihó nevét 1560-ban Toho, 1607-ben Tiho néven említik az oklevelek.

A település 1336-ig a Zsombor nemzetség Szilvási ágáé volt, amely ekkor több más birtokkal együtt: Csákigorbó, Gornok, Bezdédtelek, Salamontelek, Zsombortelek, Komlóstelek, Bajka elcserélte Pogány István csicsai és bálványosi várnagynak a Mezőségben lévő Szilvás, Septér és Örményes falvakért.

Az 1560-as évek közepén Bebek Ferenc birtokának írták, akitől azonban hűtlenség miatt elvették és Somlyói Báthory Kristófot iktatták be Tihó birtokába.

1599-ben Mihály vajda egy Toho (Tiho) nevű faluban levő telket adományozott Dobai Jánosnak.

1630-ban Brandenburgi Katalin fejedelemasszony megerősítette Zakariás Istvánt és nejét Básti Annát és e férjétől született gyermekeit tihói birtokukban.

1837-ben Csáki és Nádudvari jogon Kornis gróf, Somai, Rettegi, Mágucz, Bideskuti családok birtoka volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Ferenczi István: A tihói római táborról. In Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bukarest: Tudományos. 1957. 280. o.  

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 670–672. o. Online elérés
  • Karácsony János: Magyar nemzetségek.