Bajka (település)
| Bajka (Bajka) | |
 | |
| Bajka központja a templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Polgármester | Alojz Štrba |
| Irányítószám | 935 51 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 328 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 159 m |
| Terület | 5,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 09′, k. h. 18° 31′Koordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 18° 31′ | |
| Bajka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bajka (szlovákul Bajka) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 14 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1286-ban "Bayka" néven említik először. 1302-ben "Boyka" alakban szerepel írott forrásban. Bars várjobbágyainak faluja volt, később több nemesi családé, köztük a Bajky, Sáróy családoké. 1601-ben 20 háza állt. 1715-ben kocsmája és 9 adózója volt. 1828-ban 26 házában 164 lakos élt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "BAJKA. Magyar falu Bars Vármegyében, birtokosa Peli; ’s Nagy Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Lévától egy, és 3/4 mértföldnyire. Határbéli földgye termékeny, réttye jó, fája is vagyon, legelője alkalmatos, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága; de mivel szőlő hegyei nintsenek, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Bajka, magyar falu, Bars vármegyében, N.-Sallóhoz északra 1 1/2 mfd. 80 kath. 102 ref. lak. Ref. anyatemplom. Földje, rétje, legelője elég és termékeny. Erdeje is van. F. u. többen. Ut. p. Léva."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. A háború után lakói főként a közeli nagybirtokokon dolgoztak. A község 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.
Ún. siska típusú kemence is ismert a faluból.[4]
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 320 lakosából 314 magyar, 5 szlovák és 1 német anyanyelvű volt.
1991-ben 321 lakosából 230 szlovák, 87 magyar, valamint 2-2 cseh és cigány volt.
2001-ben 333 lakosából 242 szlovák és 89 magyar volt.
2011-ben 324 lakosából 259 szlovák és 58 magyar volt.
2021-ben 328 lakosából 31 (+6) magyar, 266 (+5) szlovák, 1 egyéb és 30 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma 1895-ben épült.
- Későbarokk kúriája a 18. század végén épült, a 20. században átépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyar Nyelv Atlasz 237. térkép; Balassa M. Iván 1990: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése. In: Cseri Miklós - Füzes Endre (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. Szentendre, 30 36. jegyzet.
- ↑ ma7.sk
További információk[szerkesztés]
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
Léva (Levice) | ||
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare) |  | |
