Csokmány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csokmány (Ciocmani)
RO SJ Biserica Cuvioasa Paraschiva din Ciocmani (2).JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Aranymező
Irányítószám 457021
SIRUTA-kód 140100
Népesség
Népesség624 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csokmány (Románia)
Csokmány
Csokmány
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 21″, k. h. 23° 21′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 21″, k. h. 23° 21′ 04″

Csokmány település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bihar megyében, Aranymezőtől délnyugatra, Aranymező és Szurduk között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Csokmány nevét 1461-ben Chokman néven írták az oklevelekben, ekkor a Kusalyi Jakcs család, Kusalyi ifj Jakcs László fia János birtoka volt, ki itteni részét zálogba adta Drágfi Miklósnak.

1461-től 1556-ig a Drágfiak birtoka volt.

1556-ban azonban Drágfi György utód nélküli halála miatt e birtokát Izabella királyné bátori (ecsedi) Báthori Györgynek és nejének, somlyói Báthory Annának és fiuknak Báthori Istvánnak (†1605) adományozta.

1565-ben azonban Báthori György Miksa császár ellen fellázadt, így birtokát fejváltságként Kővárral és tartozékaival, köztük Csokmánnyal együtt a császárnak engedte át.

1567-ben II. János király visszafoglalta Kővárt és azt Csokmánnyal és Kővár többi tartozékával együtt beregszói Hagymási Kristófnak adományozta.

1603-ban Csokmány az aranymezői járáshoz tartozott.

1609-ben Báthory Gábor a Kővárhoz tartozó birtokot Kállay Gergelynek adományozta, akit 1611-ben be is iktattak ide.

1631-ben Rákóczi György fejedelem Kamuti Miklósnak és nejének Cselényi Erzsébetnek adta zálogba.

1680 után Madarász Mátyás, 1689-ben Bucsi István vásárolt itt részeket, s övék volt nagy részben 1749-ig.

1760-ban a Keresztély és a Katona családok birtoka volt.

1790-ben a kincstár a birtokot per útján magához váltotta és azt gróf Teleki Ádámnak adta, s az övék volt még az 1800-as évek végén is.

II. Rákóczi Ferenc idejében a fennmaradt hagyomány szerint kuruc sereg táborozott itt.

1849-ben a debreceni nemzetőrség egy csapata tartózkodott itt huzamosabb ideig, a vidék békéjének biztonságának fenntartása érdekében.

A hagyomány szerint a község határának délnyugati részében kaluger zárda állt egykor, helyét még az 1800-as évek végén is Monostirenek nevezték.

A településnek az összeírások szerint 1891-ben 859 lakosa volt, melyből 810 görögkatolikus oláh, 20 református és 29 izraelita volt. Házainak száma ekkor 175, határa 5338 kataszteri hold volt.

Csokmány a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka Vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma fából épült, 1700-ban. Anyakönyvet 1820-tól vezetnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]