Krasznajáz
| Krasznajáz (Iaz) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyümölcsénes |
| Irányítószám | 457272 |
| SIRUTA-kód | 142364 |
| Népesség | |
| Népesség | 712 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | – |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Krasznajáz
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 07′ 16″, k. h. 22° 41′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 16″, k. h. 22° 41′ 24″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krasznajáz (románul: Iaz) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szilágysomlyótól délnyugatra, Gyümölcsénes és Alsóvalkó között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nevét az oklevelek 1481-ben említették először Alsouyaz, Felsewyaz, Felső Ujház, Alsó-, Felsew- Wyaz néven.
Az ekkor Kraszna vármegyéhez tartozó település eleinte két Jáz nevű településből állt: Alsó- és Felsőjázból. 1565 előtt Paksi Jób és neje Bánfi Dorottya birtoka volt, de ők a birtokot felségsértés miatt elvesztették. Szapolyai János király Losonczi Bánffy Farkasnak adta.
1600-as évek elején Jenyczei Szunyogh Gáspárné' birtoka volt, aki eladta Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.
Az 1700-as évek elején kincstári birtok, kitől Cserei Farkas udvari tanácsos kapta meg.
Az 1808-as összeíráskor a gróf Bánffy, báró Bánffy, gróf Petki, Vay és Cserei birtokos nemes családoké volt.
1847-ben 506 görögkatolikus lakosa volt.
1890-ben 727 lakosa volt, melyből magyar 32, román 660, egyéb 33 volt. Ebből római katolikus 6, görögkatolikus 707, izraelita 14. A házak száma 156 volt.
A település határrészén levő tavát az 1900-as évek elejének adatai szerint gyógyító hatása miatt távoli vidékekről is látogatták, és amely még a század második felében is működött.
Krasznajáz a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1733-ban épült. Anyakönyvet 1863-tól vezetnek.
- Krasznajázi mocsár természetvédelmi terület
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 589–592. o. Online elérés
.svg){kind=small}
