Krasznajáz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krasznajáz (Iaz)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Gyümölcsénes
Irányítószám 457272
SIRUTA-kód 142364
Népesség
Népesség712 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznajáz (Románia)
Krasznajáz
Krasznajáz
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 07′ 16″, k. h. 22° 41′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 16″, k. h. 22° 41′ 24″
Krasznajáz környéke 1769-1773 között

Krasznajáz (románul: Iaz) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól délnyugatra, Gyümölcsénes és Alsóvalkó között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét az oklevelek 1481-ben említették először Alsouyaz, Felsewyaz, Felső Ujház, Alsó-, Felsew- Wyaz néven.

Az ekkor Kraszna vármegyéhez tartozó település eleinte két Jáz nevű településből állt: Alsó- és Felsőjázból. 1565 előtt Paksi Jób és neje Bánfi Dorottya birtoka volt, de ők a birtokot felségsértés miatt elvesztették. II. János király Losonczi Bánffy Farkasnak adta.

1600-as évek elején Jenyczei Szunyogh Gáspárné' birtoka volt, aki eladta Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.

Az 1700-as évek elején kincstári birtok, kitől Cserei Farkas udvari tanácsos kapta meg.

Az 1808-as összeíráskor a gróf Bánffy, báró Bánffy, gróf Petki, Vay és Cserei birtokos nemes családoké volt.

1847-ben 506 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 727 lakosa volt, melyből magyar 32, román 660, egyéb 33 volt. Ebből római katolikus 6, görögkatolikus 707, izraelita 14. A házak száma 156 volt.

A település határrészén levő tavát az 1900-as évek elejének adatai szerint gyógyító hatása miatt távoli vidékekről is látogatták.

Krasznajáz a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1733-ban épült. Anyakönyvet 1863-tól vezetnek.
  • Krasznajázi mocsár természetvédelmi terület

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 589–592. o. Online elérés