Szilágypanit
| Szilágypanit (Panic) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Haraklány |
| Rang | falu |
| Községközpont | Haraklány |
| Irányítószám | 457171 |
| SIRUTA-kód | 141438 |
| Népesség | |
| Népesség | 1086 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 738 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágypanit témájú médiaállományokat. | |
Szilágypanit (románul: Panic) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágysomlyótól keletre, Krasznarécse és Zilah közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szilágypanit nevét 1383-ban említették először Panyit néven. Ekkor a Panyit birtokon elkövetett jogtalanságok miatt vizsgálatot tartottak Csaholyi Sebestyén számára Récsei Balázs fia, Antal ellen.
1429-ben a Panyitról elhajtott jobbágyokért Csaholyi János és László érdekében vizsgálatot tartottak Kusalyi Jakcsi János ellen.
1583 előtt Melith György és fiai is részbirtokosok voltak itt.
1583-ban Rátoni Benedek felperes és Prépostvári Bálint és Anna közt per folyt. A részbirtokot Melith György és fiai, István és Pál, hűtlenségi per következtében vesztette el.
1797-ben végzett összeíráskor Szilágypanit főbb birtokosai voltak: Orgován Ferenc, gróf Teleki Sámuel és Sándor, de birtokos volt még itt többek között a Guti, Kún, gróf Bánfi, gróf Andrási, Verőczi Sándor, Fosztó, Délczeg, Antal, Sebes, Király, Kis, Borbély családoknak is.
1910-ben 482 lakosa volt, ebből 395 magyar, 84 román, ebből 85 görögkatolikus, 377 református, 10 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református templom (anyakönyvet 1784-től vezetnek);
- Szilágypaniti Tölgyes természetvédelmi terület;
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 199–207. o. Online elérés

