Palicka
Palicka (Plesca) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Rang | falu |
Községközpont | Csizér |
Irányítószám | 457076 |
SIRUTA-kód | 140565 |
Népesség | |
Népesség | 191 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 315 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 05′ 03″, k. h. 22° 53′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 03″, k. h. 22° 53′ 24″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Palicka (románul Plesca) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délkeletre, a Kraszna bal partján, Csizér és Krasznahorvát között fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falu nevét az oklevelek 1471-ben említették először Palychka néven.
1481-ben a Horváti Peres család birtoka volt.
1481-ben Losonczi Bánffy András bácsi nagyprépost Palicska nevű birtokát is elzálogosította Losonczi Bánfy Mihálynak.
1487-ben Alsó- és Felsőpalyzka birtokot Horváthi Peres János fia András Keczeli Szele Mártonnak adta el.
1550-ben Felső-Paliczka id Peres Pál birtoka volt.
1554-ben Serédi Istvánt és Alagi Jánost iktatták be Alsó- és Felsőpaliczka részbirtokába.
A településről ezután nincs semmi adat egészen a 19. század elejéig, nagy valószínűséggel áldozatául esett az itt dúló hadaknak.
Az 1808-as összeíráskor birtokosok voltak itt: a gróf Teleki, Matocsi, Butyka, Dul, Jakab, Szilágyi, Vajna, Újfalvi, Katra, Málnási, Gyulai, Fodor és Szegedi családok.
1847-ben 192 görögkatolikus lakosa volt.
1890-ben 203 lakosából 1 magyar, 202 oláh, melyből 202 görögkatolikus, 1 izraelita. A házak száma 37 volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus fatemploma.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 197–199. o. Online elérés