Kővársolymos
Kővársolymos (Șoimușeni) | |
![]() | |
A kővársolymosi ortodox fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Rang | falu |
Községközpont | Létka |
Irányítószám | 457222 |
SIRUTA-kód | 141857 |
Népesség | |
Népesség | 80 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 20′ 00″, k. h. 23° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 00″, k. h. 23° 23′ 00″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kővársolymos, 1910-ig Kissolymos (románul: Șoimușeni) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Zsibótól 24 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1543-ban Somosfalwa, 1546-ban Solmosfalwa, 1675-ben Kis-Sollymos néven említették.
Román telepítésű falu és kezdetben a Drágfi család birtoka volt. 1603 előtt és 1703 körül teljesen elpusztult.
Kővár vidékéhez, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. A 20. század elején majdnem teljes lakossága a Porumb családnevet viselte.
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben 200 lakosából 192 volt román és 8 cigány nemzetiségű; 200 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 104 ortodox vallású román lakosa volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Ortodox (korábban görögkatolikus) fatemplomát a hagyomány szerint Szamosfericséről hozták a 19. században.
Források[szerkesztés]
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VI.: A vármegye községeinek részletes története (Sajgó–Tótfalu). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)