Kővársolymos
Megjelenés
Ellenőrzött
| Kővársolymos (Șoimușeni) | |
| A kővársolymosi ortodox fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Létka |
| Rang | falu |
| Községközpont | Létka |
| Irányítószám | 457222 |
| SIRUTA-kód | 141857 |
| Népesség | |
| Népesség | 55 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővársolymos témájú médiaállományokat. | |
Kővársolymos, 1910-ig Kissolymos (románul: Șoimușeni) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsibótól 24 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1543-ban Somosfalwa, 1546-ban Solmosfalwa, 1675-ben Kis-Sollymos néven említették.
Román telepítésű falu és kezdetben a Drágfi család birtoka volt. 1603 előtt és 1703 körül teljesen elpusztult.
Kővár vidékéhez, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. A 20. század elején majdnem teljes lakossága a Porumb családnevet viselte.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ortodox (korábban görögkatolikus) fatemplomát a hagyomány szerint Szamosfericséről hozták a 19. században.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VI.: A vármegye községeinek részletes története (Sajgó–Tótfalu). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.

