Vajdaháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajdaháza (Voivodeni)
Vajdaháza görög katolikus fatemploma
Vajdaháza görög katolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Drág
Irányítószám 457134
SIRUTA-kód 141072
Népesség
Népesség 384 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 310 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vajdaháza (Románia)
Vajdaháza
Vajdaháza
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 03′ 18″, k. h. 23° 25′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 18″, k. h. 23° 25′ 35″

Vajdaháza település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Csákigorbótól délre, Páncélcsehtől nyugatra, Füzes, Drág, Szótelke és Szentkatolnadorna közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kádár József monográfiája szerint nevét valószínűleg egy Vojvoda nevű dobokai várjobbágytól nyerte.

Története[szerkesztés]

Vajdaháza nevét 1320-ban említették először az oklevelek Woiuadahaza néven.

1511-ben Waydahaza, 1830-ban Vajdaháza néven írták.

Első név szerint ismert birtokosát 1320-ból ismerjük: a Zsombor nemzetség egyik ágából származó Csonka László volt.

Csonka László fiaitól, Lászlótól és Domokostól Károly Róbert király hűtlenség miatt elvette a birtokot, és Elefánti Dezsőnek adományozta, de később megkegyelmezve nekik, Vajdaháza visszakerült régi birtokosai, az Iklódiak kezére, és az övék maradt egészen az 1500-as évek elejéig.

1437-ben élt a településen Vajdaházi Nagy Pál, aki Budai Nagy Antal seregében volt zászlótartó.

1440-ben Iklódi Beke fiai voltak Vajdaháza birtokosai, akik itteni birtokukat Maueni Govanni dési sókamarásnak adták zálogba, 1455-ben pedig ugyancsak zálogként adták Odvaruta dési sókamarásnak.

1546-ban Vajdaházát a Lupsai család vette meg, 1554-ben Lupsai János a birtok negyedét Károlyi Ferencnek adta zálogba. 1577-ben Kendy Sándoré, 1583-ban Maróthy Nagy Mihályé.

1599-ben a Sibrik családé lett, aki Báthory Zsigmondtól kapta meg a hűtlenné vált Kendy Sándor birtokát.

1694-ben Teleki Mihályé, s a Telekieké volt még 1898-ban is.

1837-ben 678 lakosa volt, ebből 676 román, 2 zsidó. A házak száma 93 volt.

1891-ben 909 lakosából 1 római katolikus, 896 görög katolikus, 8 református, 3 izraelita volt.

Vajdaháza a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Népviselet, népszokások[szerkesztés]

Az 1800-as évek végén Vajdaházáról a következőket jegyezték fel:

Épületeik faoldalúak, többnyire szalmával fedettek. Lakóházuk egy szoba s pitvar.

A férfiak öltözete házi vászon, kivarrott ingelővel, bő lábravalóval, csizma, kék ujjas és pörgekalap, világos condraposztóvól kivarrt kabát (szokmány); télen condraposztónadrág, selyemmel hímzett bőr mellrevaló, fekete báránybőr sapka.

A nők öltözete kartonszoknya, piros csizma, mellrevaló, kék ujjas, hozzá fehéres condrakabátot viselnek.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus fatemploma a község északi részén egy dombon épült. Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelték fel. Három harangja van, az egyik 1870-ből való.

Anyakönyvet 1820-tól vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]