Cigányi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cigányi (Crișeni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Szilágyfőkeresztúr, Szilágygörcsön
Népesség
Népesség 1403 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2641 (2011)[2]
Magyar lakosság 34
Földrajzi adatok
Terület 32,77 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Cigányi  (Románia)
Cigányi
Cigányi
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 23° 03′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 23° 03′ 03″

Cigányi (románul Crișeni) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágy megyében, Zilahtól északra, Zilah, Szilágyfőkeresztúr, és Nyirsid között fekvő település, a Királykői-patak és a Zilahi-patak folyik át rajta..

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cigányi nevét az oklevelek 1387-ben említették először Cziganvaja néven.

1409-ben nevét Czigán', Cigan, Chygan, majd 1441-ben Cyganvaya, Cigány, 1751-ben Czigany vaay neveken írták.

A település az aranyosi várhoz tartozott a szomszédos Vaja településsel együtt, és a Kusalyi Jakcs család birtokai közé tartozott. Kusalyi Jakcs János birtoka volt, aki a Szennyes birtokkal együtt 1000 forintért adta el az erdélyi püspöknek.

1411-ben Czigányvaja István erdélyi püspök birtoka, s ekkor határát is megjáratta.

1621 előtt Czigányiban a református híveknek anyaegyházuk is volt.

1641 előtt Rákóczi György birtoka volt, aki azt más birtokokkal együtt Serédi István és neje Kamuthy Katalinnak adta zálogba.

1724-ben III. Károly báró Andrássy Ferencnek és Józsefnek adományozta.

1750-ben 234 görög katolikus lakosa volt.

1797-ben végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak gróf Andrási Károly, gróf Kendefi Rákhel, gróf Bethlen Gergelyné.

1802-ben gróf Andrási Károly, Domokos Józsefné, gróf Kendefi Elekné Bethlen Krisztina voltak.

1847-ben 456 lakosa volt, ebből római katolikus 3, görög katolikus 450, református 3 volt.

1890-ben 635 lakosából 123 magyar, 3 német, 1 tót, 502 oláh, 6 egyéb nyelvű volt, melyből 22 római katolikus, 508 görög katolikus, 80 református, 25 izraelita volt. A házak száma 121 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

A faluban zöldségfeldolgozó működik.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus fatemploma - 1853-ban épült. Anyakönyvet 1825-től vezetnek.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 190–194. o. Online elérés