Vármező (Szilágy megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vármező (Buciumi)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Szilágybogya, Kásapatak, Csákyújfalu, Nagyrajtolc, Meszesszentgyörgy
Irányítószám 457050
SIRUTA-kód 140388
Népesség
Népesség 1340 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Község népessége 2586 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 336 m
Terület 96,35 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vármező (Románia)
Vármező
Vármező
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 02′ 53″, k. h. 23° 02′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 53″, k. h. 23° 02′ 43″

Vármező (románul: Buciumi) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Zilahtól délre, Meszesszentgyörgy és Nagyrajtolc között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét az oklevelek 1474 és 1500 között említették először Warmezew néven. 1603-ban Warmezeo, 1607-ben Varmezeo néven írták.

1474-ben Vármező birtokosai Dobokai László és fiai voltak, akik birtokukat Besenyei Lászlónak és nejének Katalinnak adták el 50 arany forintért.

1500-ban Derzsei Dobokai Miklós elzálogosította Warmezew és Hidalmás nevű birtokait Hídalmási Huszár Jánosnak.

1600-as 1700-as években a Csáki családnak és rokonságának birtoka volt.

1720-ban csak mint puszta volt nevezve, csak 1720-ban települt vissza.

1837-ben Csáky Gábor rokonsága közül Kornis gróf, Cserey, Hatfaludy, Henter, Mezey, Geréb, Horváth, Székely, Gyujtó és Elekes nemes családok birtoka volt.

1890-ben 1729 lakosa volt, melyből 246 magyar, 4 német, 2 tót, 1424 oláh, 49 egyéb nyelvű, ebből 17 római katolikus, 1468 görög katolikus, 99 unitáriánus, 2 izraelita. A házak száma 371 volt.

A falunak több patakja is van:Szent György pataka, Mihályné pataka, Egregy pataka. A Mihályné patakának vize vastartalmú, "negyedfél öl" magas "zuhanyát" fürdőnek használták a 20. század elején.

Határrészei közül érdekesebbek: Izbok (lüktető forrás), Cetate (vár), Pojána (erdei rét). Pojánán a régi leírások szerint több felül szűk, de alul annál tágasabb "feneketlen tűzokádó üreg" maradványa van, amibe a "belőtt puskapor hosszan viszhangzott".

Az Izbok határrészen levő forrás soha nem fagyott be, partját örökzöld pázsit szegélyezte.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma - 1865-ben épült. A régi templomát 1865-ben iskolává alakították át.

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]

Vármező (Buciumi) egy régi, az 1700-as évekből való térképen
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 778–781. o. Online elérés