Ugrás a tartalomhoz

Ugróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugróc (Ugruțiu, Sălaj)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségDrág
Rangfalu
KözségközpontDrág
Irányítószám457133
SIRUTA-kód141063
Népesség
Népesség38 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 23″, k. h. 23° 22′ 35″47.006262°N 23.376361°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 23″, k. h. 23° 22′ 35″47.006262°N 23.376361°E
SablonWikidataSegítség

Ugróc település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Csákigorbótól délre, Drág, Kisesküllő és Almásdál közt fekvő település.

Ugróc 1345 előtt a Zsombor nemzetséghez tartozó Lőrinc fia István birtoka volt.

Nevét 1345-ben említették először az oklevelek Wgruch néven, ekkor Sombori Brassai János és Jakab birtokának írták.

1463-ban ösi birtokrészét Ugrocz felét Iklódi Mártonnak adta zálogba.

1473-ban Sombori Péter a falu határában levő halastavának felét, mely ősi birtoka volt özvegy Sombori Lászlóné Somkeréki Erdélyi Potenciának engedte át, és még ez év végén Ugróc nevű egész birtokát Esküllői Eördög Simonnak engedte át.

1482-ben Sólyomkői idősebb Eördögh Simon birtoka volt, 1502-ben Esküllői Eördögh Benedek is részbirtokos volt itt.

1523-ban Valkai András anyai nagyapjának Szentpáli Andrásnak birtoka volt, aki Ugrócot Ördög Ferenccel cserélte el Esküllőért, 1524-ben is részbirtokosnak írták a településen.

1555-ben Valkay Miklós Eördög Ferenc nevében is tiltotta Kendy Mihályt és Antalt birtokrészeik elidegenítésétől.

1602 előtt Ugrócz Sombori Farkas birtoka volt, de 1602-ben Básta György generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány több faluval együtt Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.

1910-ben 706 lakosa volt, ebből 23 német, 683 román, melyből 634 görögkatolikus, 49 görögkeleti ortodox, 23 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Hidalmási járásához tartozott.

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VII.: A vármegye községeinek részletes története (Tők–Zsugásztra). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.  
  • Vistai András János: Erdélyi helynévkönyv
  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X