Zoványfürdő
| Zoványfürdő (Zăuan-Băi) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Ipp |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ipp |
| Irányítószám | 457214 |
| SIRUTA-kód | 141777 |
| Népesség | |
| Népesség | 50 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 14′ 52″, k. h. 22° 38′ 41″47.247748°N 22.644737°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 52″, k. h. 22° 38′ 41″47.247748°N 22.644737°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zoványfürdő témájú médiaállományokat. | |
Zoványfürdő település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Ipp-től északkeletre, Ipp és Szilágyzovány közt fekvő település
Története
[szerkesztés]Az Ipp közelében fekvő Zoványi gyógyfürdő keletkezését a 18. század első felére teszik.
A fennmaradt adatok szerint már a 18. század közepén használták egyes betegségek gyógyítására.
A fürdő vize kén-timsós összetételű, melyet a női bajok gyógyításában már akkor nagyhatásúnak tartottak.
Zoványfürdő-t 1859-ben Török József debreceni tanár írta le először.
1889-ből fennmaradt a vármegye akkori főorvosának hivatalos jelentése is, mely szerint a zoványi timsós-vasas fürdő az akkori Magyarország legjobb gyógyhatású fürdőjének számított.
A fürdőt az 1800-as évek közepe táján ugyan kissé elhanyagolták, s csak az 1800-as évek vége felé láttak annak rendbehozatalához. Ekkor a víz vezetéséhez óncsöveket alkalmaztak, s a szobákat, bútorzatot is felújították.
Az 1891 év fennmaradt adatai szerint ekkor 10 lakószoba, és fürdőszobáiban 24 fakád várta az idelátogatókat.
A fürdőt ekkor évi 600 vendég látogatta meg.
A fürdő akkori bő vízhozamára az 1800-as évek végének feljegyezéseiből következtethetünk; ekkor azt jegyezték fel róla, hogy abban még a nyári nagy szárazságkor sem volt vízhiány.
Források
[szerkesztés]- Kádár Zoltán: Szilágy vármegye monográfiája