Ilondapatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ilondapatak (Dolheni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Nagyilonda
Irányítószám 457194
SIRUTA-kód 141633
Népesség
Népesség 85 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ilondapatak (Románia)
Ilondapatak
Ilondapatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 21′ 36″, k. h. 23° 39′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 36″, k. h. 23° 39′ 26″

Ilondapatak település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyilondától északkeletre, Tordavilma és Nagyilonda közt, egy erdős hegyektől körülvett szűk völgyben, a Sásza és Tordavilma felől jövő patak partján és egyesülésénél fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét az oklevelek 1571-ben említették először Dolha néven.

1590-ben Ilondapataka, 1598-ban Dolhafalva, 1609-ben Ilondapataka néven írták.

A település Csicsóvárához tartozott, s valamikor 1553-1571 közötti években keletkezhetett, mivel az 1556 évi összeírásban neve még nem fordult elő.

1570-ben II. János király Kővár urának, Hagymási Kristófnak adta, mint Csicsóvár tartozékát.

1599-ben is Kővár tartozékának írták. Ekkor kenéze Slem András volt.

1603-ban Báthory Gábor fejedelem volt Ilondapatak birtokosa.

1624-ben Bornemisza Lászlóé volt, majd 1626-ban Bethlen Gábor fejedelem a Kővárhoz tartozó birtokot Cselényi Farkasnak adta.

1647-ben Cselényi Farkas leánya Erzsébet Kamuthi Miklós özvegye és néhai fia János gyermekei Farkas és Zsuzsanna közt osztották kétfelé.

1672-ben Szamosfalvi Mikola Zsigmondot írták birtokosának.

1688-ban I. Apafi Mihály a Mikoláktól elvett birtokot Teleki Mihálynak adományozta, s a Teleki család tagjaié volt még az 1800-as évek végén is. A Telekiek mellett az Ujfalvi családnak is volt itt birtokrésze.

1831-ben Ilondapataknak 188 lakosa volt.

1886-ban 204 lakost számoltak itt össze, melyből 193 görögkatolikus, 11 zsidó volt.

1891-ben 237 lakosából 226 görögkatolikus, 11 izraelita volt.

Az 1800-as évek végének adatai szerint Ilondapatak lakói románok, kik földművelésből, baromfitenyésztésből éltek, és mellékessen mészégetéssel foglalkoztak. Erdélyi fajta szarvasmarhát és juhot tenyésztettek. Terményeik: "tengeri", zab, kerti vetemények, kevés őszi- és tavaszi búza. Gyümölcseik: szilva és almafélék voltak.

Táplálékuk búza- és "tengeri"-kenyér, tejfélék voltak. Öltözetüket házilag állították elő.

Lakásuk egy szoba, konyha vagy pitvar, boronából építve, szalma- és zsindelyfedéllel fedve.

Ilondapatak a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templomát 1854-ben kezdték építeni. 1874-ben Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szentelték fel. Harangjai is ez évből valók. Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)