Csernek (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csernek (Cernuc)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Csákigorbó
Irányítószám 457153
SIRUTA-kód 141278
Népesség
Népesség187 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csernek (Románia)
Csernek
Csernek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 08′ 07″, k. h. 23° 28′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 07″, k. h. 23° 28′ 25″

Csernek település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Csákigorbó keleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Csernek nevét az oklevelek 1336-ban említették először Cernuk néven.

1351-ben Churnucteluk, 1378-ban Charnateleke, 1625-ben Czarnak néven írták nevét.

A település első birtokosai a Sombor nemzetség tagjai voltak; Sombor fiai Gyula és Pető és Gyula fia János, és Pál fia András, akik a birtokot 1336-ban Pogány Istvánnak adták cserébe.

1378-ban Nagy Lajos király Bebek Györgynek és Imrének adományozta.

1509-ben Bebek János Somi Józsának adta zálogba.

1554-ben Somi Anna özvegy Balassa Imréné a birtok felét, mely a kolozsmegyei Almás várához tartozott férjére Patócsy Boldizsárra hagyta.

1564-ben II. János király a Somi Anna gyermekeire szállt birtokot, azok hűtlensége miatt tőlük elvette, és Némethi Ferenc tokaji várnagynak és nejének, Balassa Zsófiának és annak testvérének, Balassa Margitnak adományozta.

1577-ben Balassa Zsófia férjéé Csáky Lászlóé volt.

1595 előtt Kendy Gábor birtoka volt, Báthory Zsigmond azonban hűtlensége miatt tőle elvette, és Bocskai Istvánnak adományozta. Csernek másik birtokosa ekkor Csáky István volt.

1625-ben Csáky István volt a település birtokosa.

1696-ban török hódoltsági falu volt.

1788-ig Diószeghy Sámuelnek is volt itt birtokrésze, melyet tőle a kincstár hűtlensége miatt lefoglalt.

1820-ban végzett összeíráskor gróf Haller János, Telegdi Samu, Eperjesi János, Varsányi Pál, Vajda Gábor, gróf Wass Samuné, gróf Bethlen család, gróf Csáky Rozália volt a település birtokosa.

1832-ben gróf Csáky Gábor halála után az örökösei megosztoztak annak birtokain. Csernek gróf Lázár Józsefnek jutott.

1837-ben 199 lakosa volt, 27 házban.

1891-ben 568 lakosából 12 római katolikus, 811 görögkatolikus oláh, 9 református, 12 izraelita. A házak száma ekkor 99. Határa 1961 kataszteri hold volt.

Csernek a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma - 1855-ben építették újjá fából, a falu északi részében levő oldalra. 1860-ban Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]