Csűrfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csűrfalva (Cliț)
Cliț, Sălaj.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Aranymező
Irányítószám 457022
SIRUTA-kód 140119
Népesség
Népesség198 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság221 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csűrfalva (Románia)
Csűrfalva
Csűrfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 49″, k. h. 23° 25′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 49″, k. h. 23° 25′ 48″

Csűrfalva (románul: Cliț) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zsibótól északkeletre, a Szamos bal partján, Csokmány és Kocsoládfalva között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a magyar csűr szóból eredőnek tartják.

Története[szerkesztés]

Csűrfalva (Csurány) neve az oklevelekben csak az 1500-as évek közepe után tűnt fel az oklevelekben: 1594-ben említették először Vyfalu néven. Mint az nevéből is kitűnik (Újfalu) 1597 körül keletkezhetett.

1607-ben Chiurfalva, Cherefalwa másképp Újfalu, 1627-ben Churfalva (Ujj falu) néveb írták.

1644 évi összeiráskor még élt egy Derse Prekup nevű jobbágy, aki a falu telepítője (pallérja) volt, aki a falu telepítéséért jutalomként élete végéig tartó szabadosságot nyert.

1594-ben Kende Gábornak is volt itt birtoka, aktől hűtlensége miatt Báthory Zsigmond egy itteni jobbágytelkét elvette és Kolozsvár polgárainak adta.

1600-ban Mihály vajda a kolozsvári polgárokat a birtok jogában megerősítette.

1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni birtokukban megerősítette.

1630-as évektől az évszázad végéig a Csáky család birtoka volt.

1694-ben a Csákyakon kívül Nagy Pálnak is volt itt birtokrésze.

1696-ban Csurány a török hódoltsághoz tartozott. A török hódoltságig önálló község volt, lakói azonban elköltöztek, azóta puszta, román lakosokkal, kiknek Csákával közös egyházközségük volt.

1713-ban az elpusztult falvak között tartották számon, ekkor csupán 3 jobbágy lakosa volt 3 házban.

1804-ben Bálintit Zsigmond volt a település egyik birtokosa.

1820-ban e pussztának Cserei Miklós volt a birtokosa, aki e birtokát 1825-ben Szamosújvár városának adta zálogba.

1831-ben e pusztának 19 lakosa volt.

1838-ban Bethlen Józsefné birtoka, 1898-ban a gróf Kornis rész vásárlás útján a dési Hirsch Lipóté lett.

Csűrfalva a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)