Krasznahorvát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krasznahorvát (Horoatu Crasnei)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Petenye
Irányítószám 457185
SIRUTA-kód 141544
Népesség
Népesség928 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság367
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság269 m
Terület84,39 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznahorvát (Románia)
Krasznahorvát
Krasznahorvát
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 07′ 49″, k. h. 22° 54′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 49″, k. h. 22° 54′ 06″

Krasznahorvát (románul: Horoatu Crasnei) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zilahtól délnyugatra, a Kraszna folyó jobb partján, Palicka és Kraszna közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori település Krasznahorváti nevét 1270-ben már említették az oklevelek, mint a krasznai várhoz tartozó helyet. Ekkor István király kivette a várjobbágyság köteléke alól és határát is megjáratta. E határjáráskor felsorolták a következő helyneveket is: Eleupatak, Berch, Bugarffyu, Serdunke, Kevesberch, Zolina, Rathun, Grazna, Pechel.

1353-ban I. Lajos király a kraszna megyei Horwat birtokot Báthori Lászlónak adta.

1471 előtt a Horváti Peres család birtokaként jegyezték.

1475-ben Mátyás király Szentannai (Czecz?) István e birtokát Keczeli Szele Mártonnak adta hű szolgálataiért.

1496-ban Keczeli Szele Márton és néhai Balázs fiai István és Demeter Horwath nevű birtokát elkülönítették.

1533-ban Horvátinak és tartozékainak egy évi tizedét Báthory Istvánnak adományozta Statilius erdélyi püspök.

1549-ben Keczeli Szele lányokat Klárát, Annát, Elenát, Magdolnát és Orsolyát iktatták be egy itteni részbirtokba.

1576-ban somlyói Báthory István lengyel király a krasznavármegyei Horváth birtok tizedét a Bánffyaknak adományozta.

1695-ben Hidi Sándor valószínűleg e Horváth erdőjét zálogosította el Guthi Farkasnak.

1710-ben Bideskuti Boldizsár birtoka volt.

1808-ban végzett összeíráskor Kraszna-Horváth gróf Teleki Lajos, a Matolcsi, Dul, Jakab, Szilágyi, Karta, Butyka?,Ujfalvi, Gyulai, Szabó, Virág, Málnási, Vajna és Szegedi családok voltak a település birtokosai.

1847-ben 796 lakosa volt, ebből római katolikus 7, görögkatolikus 415, református 364, izraelita 8 volt.

1890-ben 632 lakosa volt, ebből 248 magyar, 6 német, 378 román, melyből 13 római katolikus, 378 görögkatolikus, 1 evangélikus, 225 református, 15 izraelita. A házak száma ekkor 133 volt.

Krasznahorvát a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

A református templom kazettái
  • Református temploma.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 519–524. o. Online elérés