Bádon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bádon (Badon)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Haraklány
Irányítószám 457166
SIRUTA-kód 141394
Népesség
Népesség652 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság13
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bádon (Románia)
Bádon
Bádon
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 15′ 00″, k. h. 22° 58′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 00″, k. h. 22° 58′ 41″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bádon témájú médiaállományokat.
Bádon

Bádon település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól északkeletre, a Szilágy-patak jobb partja közelében, Szilágyballa és Varsolcz között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Bádon nevét az oklevelek 1344-ben említették először Badun néven.

1428-ban Nag-Boldon, Felsebaldon, 1452-ben Nag-Baldon, 1523-ban Puztha Baldon, 1542-ben Kisbaldon néven írták nevét.

Baldon első ismert birtokosai a Balduni család tagjai voltak.

1391-ben Badon birtok határjárásáról a kolozsmonostori konvent tett jelentést Zsigmond királynak, Bádoni Domokos fia Péter és Bádoni István fia Péter birtokának határát járták meg..

1423-ban a Kusalyi Jakcs család birtoka volt. Kusalyi Jakcs János mindkét kraszna megyei Baldon nevű birtokát elzálogosította száz forintért Péntek Istvánnak, Bálintnak és Mártonnak.

1492-ben Losonczi Bánffy János birtoka volt, aki azt Szarvadi Miklósnak ajándékozta azzal a kikötéssel, hogy 300 arany forint lefizetése ellenében ő vagy örökösei visszaválthassák.

1523-ban már pusztán állt.

1548-ban Kőrösi Ferencet iktatták be Puszta-Bádon praediumba.

1584-ben a váradi káptalan Báthory Zsigmond erdélyi vajda megbízásából átírta Losonczi Bánffy Boldizsár Bádon birtokról szóló határjárási oklevelét.

1715-ben és 1720-ban az összeírók egyetlen háztartást sem jegyeztek fel innen.

1733-ban már 9 oláh család lakta. 1750-ben már 216 görögkatolikus lakosa volt.

1808-ban végzett összeíráskor a következő birtokos nemes családok voltak birtokosai: Bányai, Nagy, Orgoványi, Récsei, Virág, László, Tokos, Huszti, Dul, Kis, Árvai, Dobra, Pap, Boros, Jakab, Fodor, Guti és Deák családok.

1847-ben 552 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.

1890-ben 493 oláh lakosa volt, melyből 489 görögkatolikus, 4 izraelita volt. A házak száma ekkor 103 volt.

Bádon a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus kőtemploma.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 97–101. o. Online elérés