Krasznafüzes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krasznafüzes (Fizeș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Felsőszék
Irányítószám 457301
SIRUTA-kód 142630
Népesség
Népesség365 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznafüzes (Románia)
Krasznafüzes
Krasznafüzes
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 05′ 39″, k. h. 22° 45′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 39″, k. h. 22° 45′ 47″

Krasznafüzes település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délre, Alsóvalkó és Felsőszék között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Krasznafüzes nevét az oklevelek 1341-ben említették először Fizes néven.

A település Valkó vár tartozéka volt, s az 1341-ben Dancs mestert iktatták a birtoka, azonban ez ellen Gergely fia Jakab ellentmondott.

1481-ben Losonczy Bánffy András és Mihály birtoka volt, 1508-ban Báthory István, 1519-ben pedig Borzási György birtoka volt.

1523-ban Somlyói Szaniszlófi István volt birtokosa.

1564-ben II. János király Nagyfalusi Losonczi Bánffy Farkasnak adományozta.

1570-ben leánynegyed öröksége Károlyi Lászlót illette, aki Bánffy István leányának unokája volt.

1648-ban Rákóczi birtok volt:I. Rákóczi György adományozta fiának II. Rákóczi Györgynek, később a kincstáré lett.

1777-ben a Kincstár Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.

1847-ben 458 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.

1890-ben 600 lakosából 1 magyar, 13 német, 586 oláh, melyből görögkatolikus 586, izraelita 14. A házak száma 132 volt.

Krasznafüzes a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma - 1600-ban épült.

A fatemplom különlegessége, hogy az épület kívül is faliképekkel van borítva az épület nyugati oldalán. Balról haladva: Izsák, Ábrahám és Jákob patriarchák. Középen trónol Jézus, tőle jobbra egy angyal, kezében mérleggel a jócselekedeteket s bűnösöket mérlegeli, s pokolra küldi a rosszakat. Az elkárhozottakra várakozó ördögöket kecskefejjel, bakszarvakkal s szakállal ábrázolták, kezeiken, lábaikon állati karmok, testük hosszú, bojtos farkú.

A templom déli oldalán Keresztelő Szent János fekvő alakja van, amint Szalóménak, Heródes és Heródiás leányának ölében tálcán nyugszik a feje. A képtől jobbra Illést látjuk, a két szárnyas ló vonta szekerével.

A templom bejáratánál a négyszögletű kereten a három kötélforma díszítés tűnik szembe.

Az előcsarnokban (a női osztályban) az öt okos és öt esztelen szűz alakja van falra festve, kezükben lámpással. E csoporttól jobbra Jézus és tanítványai vannak a hajóban, amikor Jézus lecsendesíti a tenger háborgását. A többi részeken szentek, patriarchák festett alakjai, az alacsony vízszintes mennyezeten harsonát fúvó angyalok.

A férfi osztályban a keresztúti képek s az ikonosztázzal szemben Ádám és Éva a tiltott fával, a sanctuariumban Krisztus, az apostolok, szentek, próféták képei láthatók.

A faliképeket 1825-ben festették újra.

A fatemplom képei sokban megegyeznek az alsóbáni templom képeivel.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 419–422. o. Online elérés