Nyirsid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyirsid (Mirșid)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457250
Körzethívószám +40 x60[1]
SIRUTA-kód 142131
Népesség
Népesség630 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság73
Földrajzi adatok
Tszf. magasság263 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nyirsid (Románia)
Nyirsid
Nyirsid
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 23° 07′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 23° 07′ 10″

Nyirsid (románul Mirșid) falu Romániában, A Partiumban, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zilahtól légvonalban 8 km-re északkeletre, Cigányi, Szilágypaptelek, Vártelek és Mojgrád közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nyirsid neve a Nyír szóból ered. A település ősi neve valószínű Nyírség lehetett.

Története[szerkesztés]

Nevét 1385-ben Nyrsyd néven említették először.

A község a Drágffyak és a Kusalyi Jakcs család tagjainak birtoka volt.

1423 és 1582 között Kusalyi Jakcs család birtoka volt.

A Közép-Szolnok vármegye legrégibb adólajstroma Nyrsewd-en maradt fenn, 1475ből, mely a Drágffyak és a Jakcsyak jobbágyainak adóit említi: a Drágffyak jobbágyai e szerint 4 frt 2 dr, a Jakcsiak jobbágyai pedig 2 frt 2 dr adót fizettek.

1545-ben Kusalyi Jakcs Mihály, 1510-ben Kusalyi Jakcs Boldizsár volt Nyirsid birtokosa.

1564 és 1570 között a település Hadad várához tartozott.

1690 előtt a Wesselényi családé volt, azonban 1690-ben Wesselényi Pál 2 évre zálogba adta nemzetes Szűcs Bálint és felesége Varga Erzsébet Zilahi lakosoknak.

Az 1797 évi összeíráskor főbb birtokosa Wesselényi Miklós volt.

1847-ben 243 lakosa volt, ebből 241 görögkatolikus, 2 református volt.

1890-ben 487 lakosából 105 volt magyar, 380 román, 2 egyéb. A népességből 387 fő görögkatolikus, 76 református, 16 izraelita, 7 római katolikus, 1 evangélikus volt. A házak száma ekkor 91 volt.

1910-ben 582 lakosából 415 fő román, 130 magyar, 36 cigány volt. A népességből 18 római katolikus, 456 görögkatolikus, 96 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Nyirsid Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 671 lakosa közül 509 fő (75,9%) román, 87 (13,0%) cigány, 73 (10,9%) magyar, 1 (0,1%) ukrán és 1 (0,1%) szerb volt.

Nyirsid határába esik – a Váradi Regestrum által is említett – egykori várjobbágyok lakta község, Roba is.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 152–156. o. Online elérés