Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809)
Idősebb Wesselényi Miklós | |
![]() |
|
Született | 1750. december 11. Zsibó |
Elhunyt | 1809. október 25. (58 évesen) Zsibó |
Beceneve | „zsibói bölény” |
Házastársa | Cserey Heléna |
Gyermekei | Wesselényi Miklós |
Foglalkozása | erdélyi magyar katona, politikus, főúr |
A Wikimédia Commons tartalmaz Idősebb Wesselényi Miklós témájú médiaállományokat.
|
Idősebb Wesselényi Miklós (Zsibó, 1750. december 11. – Zsibó, 1809. október 25.) erdélyi magyar katona, politikus, főúr, a "zsibói bölény".
Felvállalta a magyar erdélyi és magyarországi kultúrélet, valamint a kolozsvári és pesti színházalapítás ügyét és e színházak felépítéséhez anyagilag is jelentősen hozzájárult. Színdarabokat írt és fordított is – hiszen angolul, olaszul, németül és románul anyanyelvi szinten beszélt.[1][2][3]
Petrőczy Kata Szidónia költőnő dédunokája.
Tartalomjegyzék
Életrajza[szerkesztés]
Apja, báró hadadi Wesselényi István (1708–1757), anyja, báró vargyasi Daniel Polixénia (1720–1775) voltak. Nyolcéves korában apja elhunyt. Tizenegy testvére közül csak öt lánytestvére érte meg a felnőttkort. Nevelője kezdetben Deáki Filep Pál, később pedig Cornides Dániel volt. Tizenkilenc éves korában a kolozsvári református kollégium padjaiból kilépve állt be katonának. Édesanyja halálakor, 25 éves korában már kapitány. Kolozsváron ismerkedett meg a székely kisnemesi származású Cserey Helénával,[m 1] Cserey Farkas udvari kancellári tanácsos lányával. Az ismeretségből szerelem, abból pedig – 1777-ben – házasság lett. Eltérő felekezethez tartoztak, Wesselényi kálvinista volt, míg a Cserei család római katolikus. A házasságot az egyház beleegyezésével csak úgy köthették meg, ha vállalják, hogy születendő gyermekeiket katolikusnak keresztelik. Ám őket mégis reformátusnak keresztelték, ami a híresen pápista Cserei-ág haragját vonta maga után, ezért, és mert 1782-ben Heléna áttért református hitre, 1783-ban hatheti vallásos oktatásra bevonult a szebeni orsolyita zárdába (cselédséget vihetett magával, férje meglátogathatta, kijárhatott ismerőseihez, és színházba is), illetve Mária Terézia azt a döntést hozza, hogy Wesselényinek kárpótlásul birtokán egy katolikus kápolnát kell építtetnie és ott köteles a katolikus hitben, szüleiktől elszakítva nevelni fiait, Istvánt és Ferencet, akik azonban még ennek életbe lépése előtt, az uralkodói rendelet kiadásának hónapjában elhaláloztak.[6][7][8]
Miklós szimpatizált a korabeli nemesi reform[9] szabadságeszményeivel. Vitába került az erősen aulikus (a bécsi udvar konzervatív politikáját támogató személy – különösen főnemes – a reformkorban) természetű Haller János gróffal[m 2], a szomszédos csákigorbói kastély tulajdonosával. Kettejük vitája hamar szimbolikus hadviseléssé alakult, aminek egyik mozzanataként Wesselényi elfoglalta a kastélyt, a gróf embereit pedig elfogatta és saját zsibói várába vitette, majd rövid úton elengedte őket. Az erdélyi Királyi Tábla pénzbüntetésre ítélte, ám Haller és neje panaszára Wesselényi Miklóst 1785-ben letartóztatták, perbe fogták, elítélték és a kufsteini várbörtön császártornyába, pontosabban annak 5-ös számú cellájába zárták előbb két évre, majd ezt – itt is féktelen, de egyben nemzeti érzelmű természete miatt – bizonytalan időre változtatták. 1789. december 15-én szabadult. A gróffal kibékült, s mint a hadakozás és fogság előtt, újra barátok lettek.
„ |
|
” |
– Id. Wesselényi Miklós (Zsibó, 1807. március 25.)[15] |
1791-től 1809-ig állandó tagja volt az erdélyi diétának (rendi országgyűlésnek) az ellenzék (az alkotmánypártiak) padsoraiban (az udvarhűekkel szemben). Ennek ellenére 1804-ben Közép-Szolnok vármegye főispáni helytartójává lett (melynek 1794-től követe volt, de az ispánságig nem vihette). A rendi országgyűléseken a nemzeti ügyek, a nemzeti kultúra és mindenek előtt a magyar színjátszás lelkes és nagy-formátumú szónoka volt. 1797-től haláláig igazgatta az erdélyi magyar színtársulatot, melynek turnékat szervezett, sőt, drámákat írt és fordított. 1809 május 10-én még Wesselényi elnökletével tartott gyűlést az országgyűlés színházi bizottsága, s beszédét mondott a színészet ügyében, de a figyelem középpontjában ekkor már az inszurrekció, a nemesi felkelés állt. Júliusban megbetegedett – ekkor harci feladatait a még csupán 13 éves fia vette át – és otthonában októberben elhunyt.
Wesselényi Miklós híres vadászatokat és lakomákat, tartott. Szertelen, arisztokratikus életének köszönhette becenevét is. A zsibói kastélyához kapcsolódó ménese Erdély- és Magyarország-szerte híres volt. Művelt volt: Horatiust, Montesquieut, Voltaire-t olvasott. Kedvenc olvasmányai közt volt a Biblia. Bőkezű, különc és szeszélyes főúr volt. Szerencsétlenség kísérte gyermekeivel, tizenegy gyermeke közül csak egy (a tizedik) érte meg a felnőtt kort, ifjabb Wesselényi Miklós.
Származása[szerkesztés]
Wesselényi Miklós ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Cserey Heléna(a Szilágy vármegyei Kraszna (ma a romániai Crasna), 1754. – Zsibó, 1830. december 13. vagy 16.): nagyajtai Cserey Farkas és csíkszenttamási Boros Katalin lánya.[4] Akárcsak férje, maga is irodalom- és művészetpártoló volt. Annak börtönévei alatt „kénytelen-kelletlen”, de sikeresen kitanulta a gazdaság irányítását és mindkét Wesselényi – férje és fia – közéleti szereplése idején ő vitte a birtokot.[5]
- ↑ Haller János gróf: Csáky Borbála és Haller György fia, felesége Nemes Zsuzsanna. Az erdélyi területek, így Gorbó is, 1742 után, hosszú pereskedést követően kerültek édesanyja zálogbirtokosságba Csáky Miklóstól 25 évre, majd azt – annak lejártakor – János 1767 májusában már Kornis Mihály (kolozsi és bihari főispán) grófnak adta át (aki nem sokkal a birtok Csákyak általi visszavétele előtt halt meg). 1784-ben kerül újra vissza ez a jog. Mivel Haller János 1793-ban gyermektelenül halt meg, földjeit anyja testvére, Bornemissza Jánosné (Csáky Kata) lányai szerezhették meg a területet.[10][11] Más forrás szerint 1770-ben Haller János birtokában volt Gorbó.[12] Kazinczy Ferenc – aki a kufsteini börtönévek után szintén Wesselényi barátja volt[13] – 25. levele szerint 1781-ben a barátok viszonya egy ló és a lovászlegénye miatti bosszúságból mérgesedett el.[14]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Székely György, Kerényi Ferenc, Gajdó Tamás: Magyar színháztörténet / II. fejezet: z erdélyi magyar hivatásos színészet kezdetei (1792–1797), mek.oszk.hu, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - 1990-2001 ISBN 963 05 5647 2
- ↑ Erdélyi Turizmus Zsibó - Jibou: Idősebb és ifjabb Wesselényi Miklós (hozzáférés: 2014. december. 8.)
- ↑ Bayer József, B. Wesselényi Miklós: Báró Wesselényi Miklós pesti színtársulatának történetéhez (221-233. oldal), Irodalomtörténeti Közlemények 1891. 1. évfolyam 2. füzet
- ↑ Merényi-Metzger Gábor: Wesselényi Miklós életének anyakönyvi forrásai, Erdélyi Múzeum (Erdélyi Múzeum-Egyesület) LXXIII. kötet, 3-4. füzet - 2011.
- ↑ Csetri Elek: Reform és gazdaság. Wesselényi Miklós gazdasági eszméi és zsibói uradalmának modernizálása, Erdélyi Múzeum 58. kötet, 3-4. füzet - 1996.
- ↑ Gulyás Miklós: Találkozások és búcsú, Látó 14. évfolyam 1. szám - 2003. január
- ↑ Dr. Erdősi Péter, Brad Szidónia: A zsibói Wesselényi kastély és Botanikus kert, academia.edu/Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Történelem és Filozófia Kar - 2014.
- ↑ Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
- ↑ Csetri Elek: Wesselényi Miklós, Korunk - 2003. December
- ↑ Papp Klára: Az erdélyi Csákyak (114., 184. oldalak), Debrecen, 2011. ISSN 2068-309x
- ↑ Papp Klára: Adatok a bihari Csáky uradalom társadalomtörténetéhez a XVIII. században Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1960.
- ↑ Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája Csáki-Gorbó. (mek.oszk.hu), 2003 ISBN 963 9374 74 1
- ↑ Miskolczy Ambrus: Kazinczy és Wesselényi (KAZINCZY 250, 53-63. oldal), Tiszatáj folyóirat LXIII. évfolyam 11. szám - 2009. november
- ↑ Kazinczy Ferenc: 25 levél, Művelődés közművelődési folyóirat
- ↑ eclap.eu
- ↑ Miroslav Marek: Wesselényi 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2006. április 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Miroslav Marek: Lónyay 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. november 29. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Bánffy de Losoncz 6 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. január 18. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Miroslav Marek: Wesselényi 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2007. április 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Miroslav Marek: Daniel de Vargyas 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Miroslav Marek: Kemény 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. május 30. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Thoroczkay 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 6. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Petrőczy (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Thököly (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Veress Dániel: Wesselényi Miklós, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1983.
- ↑ eclap.eu: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti Könyvtár) - idős Wesselényi színigazgatókhoz írott levelei, ECLAP Connecting stages/OSZMI - 1983.
- Kazinczy Ferenc: Eredeti munkái... - XXIV., XXV. levél (356-366. oldal) - 1839 (online: google könyvek)
- Beke László, Gazda István, Szász Zoltán, Szörényi László: Nemzeti évfordulóink 2009: Soós István : Idősebb Wesselényi Miklós (42. oldal); Balassi Intézet - 2008. (online: Google e-könyv)
További információk[szerkesztés]
- Kemény Zsigmond: A két Wesselényi Miklós, megjelent: Csengery Antal: Magyar szónokok és státusférfiak. Politicai jellemrajzok (85–186. oldal) - 1851. (online: google könyvek)
- Nyírő József: A sibói bölény - 1929.
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája - XV. fejezet: Wesselényiek Id. Miklós és Cserei Heléna 2003. ISBN 963 9374 74 1
- A Wesselényi családfa
|