Halmosd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halmosd (Halmășd)
Halmășd, Sălaj.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Elyüs, Szilágycseres, Detrehem, Tufertelep
Irányítószám 457160
SIRUTA-kód 141321
Népesség
Népesség 1084 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Község népessége 2393 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 316 m
Terület 59,79 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Halmosd (Románia)
Halmosd
Halmosd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′ 15″, k. h. 22° 35′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 15″, k. h. 22° 35′ 12″

Halmosd (románul: Halmășd) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól délnyugatra, a Réz-hegység keleti nyúlványai alatt, Szilágycseres és Detrehem között fekvő település.

Története[szerkesztés]

A fennmaradt néphagyomány szerint a község a magyarok bejövetelekor keletkezett. Nevét az oklevelek 1341-ben említették először, ekkor Dancs mestert iktatták be birtokába, de Gergely fia Jakab ellentmondott.

Ekkor Kraszna vármegyei helység volt és Valkó várához tartozott.

1481 és 1648 között a Bánffy- és a Báthori-család birtoka volt.

1648-ban I. Rákóczi György volt birtokosa volt, majd a Kincstáré lett.

1670-ben Kémeri Látrai János és Csekei Kendi Ádámné Látrán Borbála birtoka volt, aki Borbély Andrásnak és feleségének zálogosította el.

1715-ben lakatlan, 1720-ban 17 háztartás fizetett itt adót.

1729-ben Czikus Péter és fia János is birtokos volt itt.

1760-ban a Bánffyak voltak fő birtokosai.

1808-as összeíráskor Kenderesi, báró Bánffy, gróf Bánffy, Bordás, Brága, Csatári, Fodor és más családok (összesen 49 család) birtoka volt.

1847-ben 659 lakosa volt, ebből 9 római katolikus, 650 görög katolikus volt.

1890-ben 1054 lakosából 1 magyar, 38 német, 3 szlovák, 959 román, 53 egyéb nyelvű volt, ebből 5 római katolikus, 1010 görög katolikus, 1 református, 38 izraelita volt. A házak száma ekkor 218 volt.

1910-ben 1617 lakosa volt, ebből 50 magyar, 364 szlovák, 1149 román, 54 cigány, melyből 365 római katolikus, 1204 görög katolikus, 45 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Ortodox temploma. Anyakönyvet 1812-től vezetnek.
  • Új görög katolikus templom
  • Baptista imaház

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 498–500. o. Online elérés