Meszesszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Meszesszentgyörgy (Sângeorgiu de Meseș)
RO SJ Sângeorgiu de Meseş .jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Vármező
Irányítószám 457056
SIRUTA-kód 140431
Népesség
Népesség293 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Meszesszentgyörgy (Románia)
Meszesszentgyörgy
Meszesszentgyörgy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 23° 00′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 23° 00′ 27″
Meszesszentgyörgy környéke 1769-1773 között

Meszesszentgyörgy település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Zilahtól délre, a Meszes-hegység keleti lejtőjén, Vármező és Kásapatak közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve előtagját a Meszes-hegységről vette, melynek nyugatról keletre nyúló völgyében épült a falu. Nevének utótagját pedig az egykor a Meszes-hegység lankás oldalán álló kolostor Szent György tiszteletére szentelt templomának nevéről kapta.

Története[szerkesztés]

Nevét az oklevelek 1453-ban említették először Zenthgerg, Zenthgeurgh, Zenthgeurg, Zenthgewrg néven.

1453-ban V. László király a kolozsmonostori konventtel Zenthgewrg faluba iktatta be Filpesi Albertet, kinek ősei már régóta birtokosok voltak itt.

1460-ban Dobokai János birtoka volt, aki Kusalyi Jakabfi Györgynek zálogosította el.

1467-ben Dobokai János hűtlensége miatt annak birtokát Mátyás király a Mindszenti fivéreknek: Jánosnak, Mátyásnak és Miklósnak adta.

1558-ban Izabella királyné adta adományul Bánfi Pál, Nyújtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály, Szalánchi Dorottya és János és mindkét nembeli utódaik részére.

1672-ben Szepsi-Szent-Iványi Szentiványi Sámuel kapta meg.

1837-ben Béldi gróf özv. Vass grófné, Zombori, Simándi, Nyegrán nemesek.

1890-ben 764 lakosa volt, ebből 10 magyar, 742 oláh, 12 egyéb, melyből 4 római katolikus, 751 görögkatolikus, 3 görögkeleti, 6 izraelita. A házak száma ekkor 167 volt.

Meszesszentgyörgy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 65–68. o. Online elérés