Szilágygörcsön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szilágygörcsön (Gârceiu)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Cigányi
Irányítószám 457107
SIRUTA-kód 140850
Népesség
Népesség763 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság310
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágygörcsön (Románia)
Szilágygörcsön
Szilágygörcsön
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 15′ 24″, k. h. 23° 03′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 24″, k. h. 23° 03′ 51″

Szilágygörcsön (románul: Gârceiu) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Zilahtól északra, Kisdoba és Haraklány között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szilágygörcsön (Görcsön) nevét az oklevelek 1405-ben említették először Gercsen néven.

Gerchyn, 1464-ben Görtsen, 1543-ban Chhewrchen, 1555-ben Geörchen, 1797-ben Görtsön néven írták nevét. Görcsön az 1400-as évek elején Bélteki Drág vajda fiának Sandrinnak birtoka volt, aki 1409-ben idézi meg Kusalyi Jakcs fiait Györgyöt és Istvánt. 1413-ban Bélteki Drág fia Sandrin a Jakcsiaknak adta Görcsön birtokot, és még másik kettőt a váradi káptalan oklevele szerint, mert a Jakcsiak testvérét Imrét fölmentették a bírság megfizetése alól, melyet a Jakcsi György mester ellen elkövetett hatalmaskodása miatt kapott. 1462-ben és 1494-ben a Jakcsiak visszaadták a birtokot némi pénzösszeg, s Kusalyi Jakcs János teljes kielégítése után Bélteki Drágfi Miklósnak.

1556-ban Bélteki Drágfi György örökös nélküli halála után a birtokot Izabella királyné a „Görcsönben lévő nemesi telket” Báthory Györgynek és Somlyai Báthory Annának és örököseiknek adományozta, ez ellen a Kusalyi Jakcsok 1557-ben tiltakoztak. 1724 előtt Görcsön a Serédi család birtoka, majd báró Wesselényi Miklósé lett. 1750-ben 164 görögkatolikus lakosa volt. 1797-ben végzett összeíráskor a települéas birtokosa a gróf Andrási Károly volt. 1890-ben 936 lakosa volt, melyből 589 magyar, 6 német, 341 oláh, ebből 60 római katolikus, 342 görögkatolikus, 527 református, 7 izraelita volt. A házak száma ekkor 192.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1773-1774-ben épült , melyet Szent Anna tiszteletére Csik-Szentkirályi Andrási Ferenc építtetett. Az előző templomot a templom falában levő kőbe vésett felirat szerint 1647-ben Nagyfalusi Serédi István, Kraszna vármegye főispánja és felesége Kamuthi Katalin építtette.

Híres emberek[szerkesztés]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. Online elérés