Kémer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kémer (Camăr)
Kémer görögkatolikus fatemploma
Kémer görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457060
SIRUTA-kód 140459
Népesség
Népesség 1741 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1742
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 177 m
Terület 39,83 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kémer (Románia)
Kémer
Kémer
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 55″, k. h. 22° 37′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 55″, k. h. 22° 37′ 02″

Kémer (románul: Camăr) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól északnyugatra, Kárásztelek, Zoványfürdő és Lecsmér között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kémer nevét az oklevelek 1320-1321-ben említették először Kemer néven.

1335-ben Kemur, 1349-ben Kemer, 1477-benKémer, 1546-ban Kemyr néven írták nevét.

Kémer már az 1400-as években népes hely volt, s Hunyadiak korában már mezőváros volt, ahol minden csütörtökön hetivásárt is tartottak és országos vásártartási joggal is rendelkezett. Az országos vásártartási jog kiváltságát Hunyadi János kormányzótól kapta: minden húsvét nyolcadnapjára.

1477-ben a település birtokosai a Kémeri család tagjai voltak: Kémeri György unokái. A Kémeri családé volt még 1532-ben is, mikor kémeri Kémeri János leányai a maguk és testvéreik itteni részbirtokát eladták Somlyói Báthory István erdélyi fejedelemnek.

1532 után a Báthori-családé volt, majd később Rákóczi birtok.

1608-ban Báthori Gábor fejedelemé, aki Kisdobszai Dániel szilágysomlyói református lelkésznek adományozta. Később Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett.

1663-ban I. Apafi Mihály Kémer községben adományozott nemességet Mihálynak és Miklósnak, vitézségük elismeréseként.

Miklós (Mikó) leszármazottai a Kémeri Mikó (Kémeri-Mikó)család, ma is élő tagjai.

1771-ben a kincstártól Cserei Farkas udvari tanácsos kapta.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

1910-ben 2782 lakosa volt, ebből 2581 magyar(92,77%), 148 oláh (5,32%), egyéb nemzetiségű 53 (1,91%). 2002-ben 1899 lakost számoltak össze, melyből 1742 magyar nemzetiségű.

Nevezetességek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született a Habsburg örökösödési háború legendás huszárkapitánya, Szekrényessy Péter (1717-1783), kinek nemesi birtoka a szomszédos Kárásztelken feküdt.[2]
  • Itt született 1790. október 24-én Tunyogi Csapó József jogtanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Bölöni László ügyvéd, író - itt született 1847. augusztus 9-én.

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Slachta Etelka soproni úrileány naplója Győr, 2007. ISBN 978 963 06 2395 7

Források[szerkesztés]