Benedekfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benedekfalva (Benesat)
Benesat benedekfalva.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457035
SIRUTA-kód 140253
Népesség
Népesség442 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság77[2]
Népsűrűség15,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Terület28,75 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Benedekfalva (Románia)
Benedekfalva
Benedekfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 24′ 49″, k. h. 23° 17′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 49″, k. h. 23° 17′ 29″
Benedekfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekfalva témájú médiaállományokat.

Benedekfalva (románul: Benesat, korábban Benefalău) falu Romániában, Szilágy megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve talán a Szamos túlparti Kőd határában létezett bencés kolostor birtoklására utal. Először 1475-ben Benedfalwa, majd 1487-ben Benedekfalwa alakban említették.

Fekvése[szerkesztés]

Zilahtól negyven kilométerre északkeletre, a Szamos folyó bal partján, Szilágy megye északi peremén fekszik.

Népessége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Közép-Szolnok vármegyei falu volt, amelyet 1876-ban csatoltak Szilágy vármegyéhez. A 15. században és a 16. század első felében főként a Kusalyi Jakcs család birtoka, amely ezután a Drágfi család tulajdonába került. A család kihalása után, 1572-ben Báthory István fejedelem Gyulaffy Lászlónak adományozta benedekfalvi birtokukat. 1640-ben a Gyulaffy család csehi jószágaihoz tartozott, és udvarház állt benne. 1682-ben német katonák felégették. 1720-ban lakói háromnegyedét románként, egynegyedét pedig elrománosodott magyarként vették számba. Jogállás szerint felük zsellér, egynegyedük jobbágy és egynegyedük nemes. (A nemesek 1797-es összeírásakor főként román nevekkel találkozunk.) A 18. század nagy részében a Wesselényi család volt fő birtokosa, 1797-ben már többek között a Bethlen, a Bánffy, a Teleki és a Gyulay család birtokolt benne. Román lakói 1782-ben tértek át görögkatolikusnak. Református templomát 1909-ben építették, a híveket korábban egy fatemplom szolgálta.[3] 1948-ban a bürgezdi Kaizler-kastély anyagából építettek új községházát. A Szamos 1970-es árvize nagyrészt elpusztította. Ekkor keletkezett keleti peremén a tó, amelyet 2003–2004-ben halakkal telepítettek be.

Nevezetességek[szerkesztés]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. 'Erdélyi Gyopár 1996, 2. sz.. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 18.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]