Benedekfalva
| Benedekfalva (Benesat) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Benedekfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457035 |
| SIRUTA-kód | 140253 |
| Népesség | |
| Népesség | 372 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 77[1] |
| Népsűrűség | 12,94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Terület | 28,75 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 43″, k. h. 23° 17′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 43″, k. h. 23° 17′ 26″ | |
| Benedekfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Benedekfalva (románul: Benesat, korábban Benefalău) falu Romániában, Szilágy megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve talán a Szamos túlparti Kőd határában létezett bencés kolostor birtoklására utal. Először 1475-ben Benedfalwa, majd 1487-ben Benedekfalwa alakban említették.
Fekvése[szerkesztés]
Zilahtól negyven kilométerre északkeletre, a Szamos folyó bal partján, Szilágy megye északi peremén fekszik.
Népessége[szerkesztés]
- 1785-ben 349 lakost számoltak benne össze. A férfiak 41%-a volt zsellér, 27%-a nemes és 21%-a jobbágy.
- 1880-ban 381 lakosából 284 volt román és 81 magyar anyanyelvű; 298 görögkatolikus, 43 református, harminc zsidó és tíz római katolikus vallású.
- 2002-ben 524 lakosából 419 volt román és 105 magyar nemzetiségű; 364 ortodox és 94 református vallású.
Története[szerkesztés]
Közép-Szolnok vármegyei falu volt, amelyet 1876-ban csatoltak Szilágy vármegyéhez. A 15. században és a 16. század első felében főként a Kusalyi Jakcs család birtoka, amely ezután a Drágfi család tulajdonába került. A család kihalása után, 1572-ben Báthory István fejedelem Gyulaffy Lászlónak adományozta benedekfalvi birtokukat. 1640-ben a Gyulaffy család csehi jószágaihoz tartozott, és udvarház állt benne. 1682-ben német katonák felégették. 1720-ban lakói háromnegyedét románként, egynegyedét pedig elrománosodott magyarként vették számba. Jogállás szerint felük zsellér, egynegyedük jobbágy és egynegyedük nemes. (A nemesek 1797-es összeírásakor főként román nevekkel találkozunk.) A 18. század nagy részében a Wesselényi család volt fő birtokosa, 1797-ben már többek között a Bethlen, a Bánffy, a Teleki és a Gyulay család birtokolt benne. Román lakói 1782-ben tértek át görögkatolikusnak. Református templomát 1909-ben építették, a híveket korábban egy fatemplom szolgálta.[2] 1948-ban a bürgezdi Kaizler-kastély anyagából építettek új községházát. A Szamos 1970-es árvize nagyrészt elpusztította. Ekkor keletkezett keleti peremén a tó, amelyet 2003–2004-ben halakkal telepítettek be.
Nevezetességek[szerkesztés]
- A Szamos Benedekfalva és Szamoscikó közötti, szűk szorosa.
- Ortodox (volt görögkatolikus) temploma az első román kőtemplom a mai Szilágy megye területén, 1741 előtt építtette a helybeli Pascu, Dateu és Ioan Meț.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
- ↑ 'Erdélyi Gyopár 1996, 2. sz.. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 18.)
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 111–119. o. Online elérés
- www.welcometoromania.ro (magyarul)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}