Csiglen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csiglen (Ciglean)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Karika
Irányítószám 457094
SIRUTA-kód 140725
Népesség
Népesség165 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság311 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csiglen (Románia)
Csiglen
Csiglen
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 24″, k. h. 23° 14′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 24″, k. h. 23° 14′ 40″

Csiglen falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy vármegyében, Zsibótól délre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Csiglen nevét az oklevelek 1545-ben említették először Cheglyen néven, 1559-ben Csiglen, 1564-ben Cieglen-néven fordult elő.

1545-ben Kusalyi Jakcs Mihály-t iktatták be Csiglen birtokába. A falu ekkor Hadad várának tartozéka volt.

1564-ben Sulyok György volt a település földesura.

1570-ben Miksa császártól Jakcsi Boldizsár és Kusalyi Jakcs Mihály kapta új adományként.

1582-ben Kusalyi Jakcs Boldizsár utódnélküli halála miatt István lengyel király Wesselényi Ferencnek adta érdemei jutalmául Hadad vára többi tartozékával együtt.

1690-ben Wesselényi Pál itteni birtokát elzálogosította Szűcs Bálint és neje Varga Erzsébet zilahi lakosoknak.

A falu lakosságának a fő foglalkozása a mészégetés volt, s az volt még az 1900-as évek elején is.

Csiglennek 1750-ben tartott összeírás szerint 140 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 354 lakosa volt a településnek, melyből magyar 2, német 1, oláh 351 fő. Római katolikus 2, görögkatolikus 349, református 1, izraelita 2 fő volt. A település házainak száma: 70.

Csiglen a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma - 1764-ben épült. Anyakönyvet 1858-tól vezettek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 234–236. o. Online elérés