Magyarbaksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarbaksa (Bocșița)
Magyarbaksa görögkatolikus temploma
Magyarbaksa görögkatolikus temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Haraklány
Irányítószám 457167
SIRUTA-kód 141401
Népesség
Népesség79 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság3
Földrajzi adatok
Tszf. magasság221 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarbaksa (Románia)
Magyarbaksa
Magyarbaksa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 18′ 21″, k. h. 23° 03′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 21″, k. h. 23° 03′ 07″

Magyarbaksa település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zilahtól északra, Szilágysomlyótól északkeletre, Diósad és Nagymonújfalu közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Baksavölgyet 1349-ben említette először oklevél Diósad (Ód) birtok keleti felében, a Szilágy-pataka közelében.

Alsó-Baksa eredetileg horogszegi Szilágyi Mihály birtoka volt, aki a birtokot hűséges szolgálataiért Szilágyi Mártonnak adományozta. Az adományozást a király 1456-ban meg is erősítette.

1472-ben Mátyás király a kolozsmonostori konvent által Menyői Ramocsa Albet Alsó-Baksai jobbágytelkeibe Baksai Barlát, nejét és gyermekeit iktattata be, akiket az zálogjogon megilletett.

1510-ben Báthori Gergelynek, Istvánnak és Andrásnak adták el.

1515-ben a Kaplyon család tagjait iktatták be birtokába.

1601-ben Basta pusztította el. Ettől kezdve sokáig puszta maradt, Puszta-Baksa néven.

1635-ben Pusztabaksán Haraklányi Miklósnénak volt birtoka.

1705-ben itteni nemesek a Dull család tagjai, a Szabó, Jankó, Birtalan, Hajdú, Nagy, Szász, Székely családok, valamint Vérvölgyi Könnyű János.

1795-ben főbb birtokosai voltak: Farkas József, valamint a Dul, Szabó, Gyárfás, Sebes, Orgován, Kincses, Vajda, Jákobfi családok és báró Wesselényi Farkas.

1805-ben a Dúll, Farkas családok birtoka volt.

1890-ben 284 lakosából 40 magyar, 244 román, ebből 1 római katolikus, 241 görögkatolikus, 38 református, 4 izraelita. A házak száma ekkor 57.

1910-ben 345 lakosából 33 magyar, 312 román, melyből 308 görögkatolikus, 18 református, 16 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Magyarbaksa Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 67–70. o. Online elérés