Kocsoládfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocsoládfalva (Cuciulat)
Kocsoládfalva görög katolikus fatemploma 1850
Kocsoládfalva görög katolikus fatemploma 1850
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Létka
Irányítószám 457218
SIRUTA-kód 141820
Népesség
Népesség 180 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 304 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kocsoládfalva (Románia)
Kocsoládfalva
Kocsoládfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 19′ 26″, k. h. 23° 25′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 26″, k. h. 23° 25′ 19″

Kocsoládfalva település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Nagyilondától délnyugatra, a Szamos folyó jobb partja és a Dumbrava hegy közötti keskeny völgyben, valamint Létka és Aranymező között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A török eredetű Kocsola személynévből keletkezett magyar névadással, a magyar -d helynévképző hozzáadásával (pl. Sámsond), vö. Kucsuláta, Kocsoládfalva.[2]

Története[szerkesztés]

Kocsoládfalva nevét 1405-ben tűnt fel először az oklevelekben Kocholathfalva néven, mikor Zsigmond király Kővár várát, s az alatta fekvő falut Balk fiainak Demeternek és Sandrinnak és Drág fiainak Györgynek és Sandrinnak adományozta .

Kocholathfalva Kővár tartozékai közül való oláh falu volt.

1424-ben történt osztozkodáskor a falu Balkfi Sandrin fiainak Jánosnak és Lászlónak jutott.

1543-ban Drágfi Gáspáré, 1546-ban pedig már özvegyéé volt.

1556-ban Izabella királyné Drágfi György utód nélküli halála miatt a birtokot Báthory Györgynek és nejének Annának, s fiuknak Istvánnak adományozta.

1565-ben Báthory György fellázadt Miksa császár ellen, de lázadását leverték, ezért feje váltságául Kővá várát és tartozékait - köztük Kocsoládfalvát is - cserébe adta a császárnak.

1567-ben II. János király visszafoglalta Kővárt és tartozékait, és beregszói Hagymási Kristófnak adományozta.

1650-ben II. Rákóczi György e tisztán Kővárhoz tartozó birtokot Leményi Rácz Boldizsárnak és nejének Péter Borbálának adta zálogba.

1699-ben Rácz János árváinak, Rácz Istvánnak és Mósa Lászlónak volt itt birtoka.

1702-ben birtokosai voltak Mósa László és Gergely, Butyán János, Rácz Zsigmond és András.

1786-ban birtokosai voltak Vankai Mihály, Rácz József és János, Mósa József, Flóra János, Szabó László, Szilas Makovej, Vajda Gábor, Tyifor György, Száva Von és Dimitur és Nemes Szimjon.

1831-ben 245 lakosa volt.

1886-ban 293 lakosa volt, melyből 284 görög katolikus, 9 zsidó volt.

1891-ben 291 lakosából 257 görög katolikus román és 16 izraelita volt.

1898-ban báró Jósika Sámuelé volt, aki apósától báró Jósika Leótól örökölte.

Kocsoládfalva a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus fatemploma 1850-ben épült. 1864-ben szentelték fel Szűz Mária tiszteletére.

A község egyik nevezetessége volt az 1800-as évek végén a Dumbrava-hegyen levő kerek-tó (tengerszem), amely az 1800-as évek végén még több mint 400 méter kerületű volt. Azonban a környékén az erdőt kivágták, és a tó apadásnak indult. A hagyomány a tavat feneketlennek tartotta.

  • Egy falu melletti barlangban régészek a térség egyedüli barlangrajzaira bukkantak, melyek i.e. 25 000 körül készülhettek és egy macskafélét, egy vadlovat és egy madarat ábrázolnak.

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. vö. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997, Kocsola címszó