Gorbósalamon
| Gorbósalamon (Solomon) | |
 | |
| Gorbósalamon görögkatolikus fatemploma, 1840-ben épült a régi helyén. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csákigorbó |
| Irányítószám | 457157 |
| SIRUTA-kód | 141303 |
| Népesség | |
| Népesség | 357 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Gorbósalamon
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 10′ 25″, k. h. 23° 25′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 25″, k. h. 23° 25′ 05″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gorbósalamon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gorbósalamon település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szilágy megyében, Zsibótól délkeletre, Csákigorbó és Bezdédtelek között fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét valószínűleg Salamon nevű alapítója után, vagy Salamon tiszteletére épült temploma után kapta.
Története[szerkesztés]
Nevét 1336-ban már említették az oklevelekben Salamonteluk és Salamontelek neveken.
Gorbósalamon (Salamon) első birtokosai a Zsombor nemzetség tagjai voltak: Sombor fia Gyula és Pető, valamint Gyula fia János és Pál fia András.
1336-ban a birtokot Pogány Istvánnak adták cserébe.
1378-ban a birtok a Bebek család tagjaira szállt, majd tőlük 1470-ben Dengelegi Pongrác Jánosra.
1535-ben Bebek Imre a birtok negyedrészét Balassa Imrének és nejének Somi Annának adta el.
1560-ban Szapolyai János király a birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozta, s azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé lett.
1592-ben Báthory Zsigmond itteni részét - mely Csáky Dénes fia Mihály utód nélküli halála után szállt rá, Csáky Istvánnak adományozta.
1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részbirtokaikban megerősítette.
1696-ban Salamon Török hódoltság alatt lévő település volt.
1803-ban végzett összeírás szerint Csáky Gábor örököseié volt.
1810-ben gróf Haller Jánosné, 1820-ban báró Jósika Miklós, Wass Samuné gróf Bethlen Rozália birtoka volt.
Gorbósalamon a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- 18. századi ortodox fatemplom.[2] Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
Források[szerkesztés]
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sălaj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
.svg){kind=small}