Gorbósalamon

Gorbósalamon (Solomon)
Gorbósalamon görögkatolikus fatemploma, 1840-ben épült a régi helyén.
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Csákigorbó
Rang	falu
Községközpont	Csákigorbó
Irányítószám	457157
SIRUTA-kód	141303
Népesség
Népesség	272 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′ 25″, k. h. 23° 25′ 05″47.173597, 23.418111
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorbósalamon témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gorbósalamon település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zsibótól délkeletre, Csákigorbó és Bezdédtelek között fekvő település.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg Salamon nevű alapítója után, vagy Salamon tiszteletére épült temploma után kapta.

Története

Nevét 1336-ban már említették az oklevelekben Salamonteluk és Salamontelek neveken.

Gorbósalamon (Salamon) első birtokosai a Zsombor nemzetség tagjai voltak: Sombor fia Gyula és Pető, valamint Gyula fia János és Pál fia András.

1336-ban a birtokot Pogány Istvánnak adták cserébe.

1378-ban a birtok a Bebek család tagjaira szállt, majd tőlük 1470-ben Dengelegi Pongrác Jánosra.

1535-ben Bebek Imre a birtok negyedrészét Balassa Imrének és nejének Somi Annának adta el.

1560-ban Szapolyai János király a birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozta, s azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé lett.

1592-ben Báthory Zsigmond itteni részét - mely Csáky Dénes fia Mihály utód nélküli halála után szállt rá, Csáky Istvánnak adományozta.

1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részbirtokaikban megerősítette.

1696-ban Salamon Török hódoltság alatt lévő település volt.

1803-ban végzett összeírás szerint Csáky Gábor örököseié volt.

1810-ben gróf Haller Jánosné, 1820-ban báró Jósika Miklós, Wass Samuné gróf Bethlen Rozália birtoka volt.

Gorbósalamon a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Nevezetességek

• 18. századi ortodox fatemplom. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.