Gorbósalamon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gorbósalamon (Solomon)
Gorbósalamon görögkatolikus fatemploma, 1840-ben épült  a régi helyén.
Gorbósalamon görögkatolikus fatemploma, 1840-ben épült a régi helyén.
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Csákigorbó
Irányítószám 457157
SIRUTA-kód 141303
Népesség
Népesség357 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gorbósalamon (Románia)
Gorbósalamon
Gorbósalamon
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 10′ 25″, k. h. 23° 25′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 25″, k. h. 23° 25′ 05″

Gorbósalamon település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Zsibótól délkeletre, Csákigorbó és Bezdédtelek között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét valószínűleg Salamon nevű alapítója után, vagy Salamon tiszteletére épült temploma után kapta.

Története[szerkesztés]

Nevét 1336-ban már említették az oklevelekben Salamonteluk és Salamontelek neveken.

Gorbósalamon (Salamon) első birtokosai a Zsombor nemzetség tagjai voltak: Sombor fia Gyula és Pető, valamint Gyula fia János és Pál fia András.

1336-ban a birtokot Pogány Istvánnak adták cserébe.

1378-ban a birtok a Bebek család tagjaira szállt, majd tőlük 1470-ben Dengelegi Pongrácz Jánosra.

1535-ben Bebek Imre a birtok negyedrészét Balassa Imrének és nejének Somi Annának adta el.

1560-ban Szapolyai János király a birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozta, s azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé lett.

1592-ben Báthory Zsigmond itteni részét - mely Csáky Dénes fia Mihály utód nélküli halála után szállt rá, Csáky Istvánnak adományozta.

1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részbirtokaikban megerősítette.

1696-ban Salamon Török hódoltság alatt lévő település volt.

1803-ban végzett összeírás szerint Csáky Gábor örököseié volt.

1810-ben gróf Haller Jánosné, 1820-ban báró Jósika Miklós, Wass Samuné gróf Bethlen Rozália birtoka volt.

Gorbósalamon a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Sălaj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)