Magyarzsombor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarzsombor (Zimbor)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségMagyarzsombor
Rang községközpont
Irányítószám 457370
SIRUTA-kód 143156
Népesség
Népesség451 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság21
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 07″, k. h. 23° 15′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 07″, k. h. 23° 15′ 22″
SablonWikidataSegítség

Magyarzsombor (románul: Zimbor) falu, az azonos nevű falu központja Romániában, Szilágy megyében, Zimbor központja. A Kolozsvár-Zilah főútvonalon, az Almás vize mentén fekszik.

Első említése[szerkesztés]

Írásos adatok 1332-1333-tól egyházas településként említik. 1839-ben Sombor, 1850-ben Magyar Nagy Sombor, 1857-ben Magyar Nagy Zsombor, 1873-ban Sombor (Magyar-Nagy-), 1880-ban Zsombor (Magyar- és Nagy), 1900-ban Magyarnagyzsombor, 1920-ban Jimborul mare és 1930-ban Zimboru-ként említik.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás kori település birtokosa sokáig a Zsombor nemzetség volt. Magyar lakossága a reformáció óta református. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Hídalmási járásához tartozott.

1850-ben már többségében románok lakják (825 főből 575 fő román) és 1992-re 596 fős lakosságából már csupán 34 a magyar, akik többségében reformátusok.

Látnivaló[szerkesztés]

Szentélyének tartópillérébe az 1759-ben elhunyt Szilágyi Jakab sírfeliratát vésték. Faragott szószéke Sipos Dávid munkája. Kőkockáin és 1759-ben készült kazettás mennyezetének megmaradt részein a Sombory család címere látható. Karzatát Umling Lőrinc festette a 18. század második felében. 1736-ból és 1742-ből származó ereklyéit a Sombory és a Valkai család ajándékozta az egyháznak. Fazsindelyes haranglába 1771-ben készült. 18. század elejéről származó harangjai helyett - melyeket az első világháború alatt elvittek - 1929-ben öntöttek újakat.

Ismert szülöttei[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

  • Várady Péter – Borbély Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)

Külső hivatkozások[szerkesztés]