Alsóegregy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóegregy (Romanasi)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Alsónyárló, Csömörlő, Egregypósa, Vaskapu, Romlott
Irányítószám 457280
SIRUTA-kód 142435
Népesség
Népesség 973 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Község népessége 2894 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsóegregy (Románia)
Alsóegregy
Alsóegregy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 06′ 49″, k. h. 23° 10′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 49″, k. h. 23° 10′ 50″

Alsóegregy (románul: Românași) község Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zilahtól keletre, A Meszes-hegység alatt, az Egregy-patak bal partján, Csömörlő és Vaskapu között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének előtagját Felsőegregytől való megkülönböztetésül kapta. Nevének utótagját a mellette levő Egregy-patakról kapta.

Története[szerkesztés]

Egykor csak egy Egregy nevű település létezett, azonban a későbbi Felsőegregy lakói az úttól távolabbra, az Egregy forrásvidékéhez közelebb költöztek, így alakult ki a két Egregy nevű település.

Nevét az oklevelek már 1310-ben említették. 1440-ben Egregh alakban írva, 1460-ban 1721-ben Magyar-Egreg írásmóddal említették nevét. Hodor Károly egykor így írt a településről: „Magyar-Egregy kies fekvésű s hajdan népes helység a Meszes tövében nagy országútban… lakosai elszórtan a hegyoldalon laknak”.

Magyar-Egregy egykor járási székhely is volt. 1310-ben Mikod bán fia Miklós mester birtoka volt, aki Károly Róbert királytól nyert kiváltságot arra, hogy útvámként az itt áthaladó sóval és egyéb árukkal terhelt szekerek után egy dénár helyett két dénárt szedhessen. Kiváltságát azért kapta a királytól, mert első erdélyi útja alkalmával Egregy helységben levő birtokán Károly Róbert királyt királyi módon megvendégelte. 1440-ben Dobokai Lőkes János volt Egregy birtokosa. 1460-ban Dobokai János elzálogosította Magyaregregyet és más birtokait Kusalyi Jakcs Györgynek. 1522-ben Dobokai Miklós eladta az egész Egregyet Bélteki Drágfi Jánosnak. 1576-ban Somlyói Báthory István Drágfi Lászlótól hűtlensége miatt elvette Magyar-Egregyet és a hozzá hű Zsombori Lászlónak és utódainak adományozta. Később Magyar-Egregy birtokosának írták a Bethleni Bethlen grófokat, majd a Kendefi grófokat is. 1733-as összeíráskor a településen 70 oláh család élt. 1750-ben 458 görög katolikus lakosa volt. 1837-ben 327 lakosa volt.

1890-ben 584 lakosából 34 magyar, 550 oláh, ebből 6 római katolikus, 46 görög katolikus, 505 görögkeleti, 8 református, 2 izraelita. A házak száma ekkor 99 volt.

Alsóegregy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 334–341. o. Online elérés
  • Hodor K.