Krasznarécse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krasznarécse (Recea)
RO SJ Recea (5).jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Varsolc
Irányítószám 457356
SIRUTA-kód 143049
Népesség
Népesség448 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság144
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznarécse (Románia)
Krasznarécse
Krasznarécse
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 11′ 46″, k. h. 22° 56′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 46″, k. h. 22° 56′ 46″

Krasznarécse település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól keletre, Varsolc és Kraszna között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Krasznarécse nevét 1341-ben említették először az oklevelek Reche néven.

1359-ben, 1361-ben Kysreche, 1439-ben Rewchew, 1533-ban Rétse néven írták nevét.

1439-előtt a Récsei család birtoka volt. Récsei (Rewchewi) Piktor Gergely (a Mátyás fia) Dobai Miklósnak zálogosította el 1439-ben a Kraszna vármegyéhez tartozó birtokot.

1492-ben Keresztúri Fülöp birtoka, aki nőtestvérének Pénteknek adta.

1523-ban a Keresztúri család tagjai Borzási György pankotai birtokáért elcserélik itteni birtokukat.

1548-ban a Récsei és a Borzási családokat írták itt birtokosnak.

1576-ban Somlyói Báthory István lengyel király Statilius erdélyi püspöknek adományozta Rétse és tartozékainak tizedét.

1576-ban Báthory István a Bánfiaknak adományozta Récse tizedét.

1588-ban Kövesdi Sarmasági Miklós kapta meg.

1616-ban Haraklányi (Harokliani) István birtoka volt.

1808-ban récse birtokosai voltak: báró Kemény, Orgovány, Sebes, Ladányi, Sófalvi, Kolumbán, Tunyogi, Matolcsi, Csikos, Kis, Virág, Uranovics, Fekete, Orbán, Fodor, Guthi, Dobrai, Tokai, -hhuszti, Szentmihályi, Almási, Ütő, Boros, Száva, Rajkó, Nagy, Pap, Balog B., Boda, Ecsedi, Borát, Németi, Arvai, _Szabó, Récsei, Tokos, Szombati családok.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom - Szentélye gót stílusú, fatornya 1754-ben készült.
  • Görögkatolikus templom - 1872-ben épült. Anyakönyvet 1823-tól vezetnek.

Népviselet, népszokások[szerkesztés]

Récsén a XX. század elejének adatai szerint a magyarok közül a férfiak felső ruházata a köpönyeg és a guba. A nők divatosan készült szoknyát, kabátot és szövet vagy posztó felsőruhát viseltek. Lábbelijük a csizma és a cipő volt. A románok majdnem egészen megtartották régi öltözetüket. Az éltesebb férfiak szőrkelméből készült felöltőt, bőrmellényt és szőrnadrágot viseltek, a fiatalabbak posztó és más kelméből készült ruházatban jártak. Lábbelijük a csizma és a bocskor. A nők egyrésze fehér szoknyát és bőrmellényt viselt, melyeket maguk készítettek. Más része piros szoknyát. Lábbelijük fekete és piros csizma volt.

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 286–297. o. Online elérés
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)