Bánffyhunyadi járás
| Bánffyhunyadi járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Kolozs vármegye |
| Járási székhely | Bánffyhunyad |
| Települések száma | 46 (1913)[1] |
| nagyközségek | 2 (1913)[1] |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 47 286 fő (1913) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
A Bánffyhunyadi járás, régebbi írásmóddal Bánffy-Hunyadi járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Bánffyhunyad székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Kolozs és Szilágy megyében fekszik.
Fekvése[szerkesztés]
A Bánffyhunyadi járás Kolozs vármegye nyugati-délnyugati határa mentén terült el. Nyugaton Bihar vármegye, északon Szilágy vármegye és a Hidalmási járás, keleten a Nádasmenti járás, délen a Nádasmenti járás és Torda-Aranyos vármegye voltak a szomszédai. A járási székhely Bánffyhunyad a járás északkeleti részén található.
A 19–20. század fordulóján a járás területének 46%-át erdő borította; Kolozs vármegye átlagában az erdőborítottság 30%-os volt.[2]
Története[szerkesztés]
Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve alapján Endes Miklós arra következtetett, hogy a járás területe „igen sokáig” Bihar vármegyéhez tartozott.[3]
A 18. század végén a járás területe Kolozs vármegye felső kerületéhez tartozott, [4] ugyanez volt a helyzet 1830-ban[5] és 1846-ban is.[6] 1857-ben 57 község alkotta és a Kolozsvári kerülethez tartozott.[7] Az 1876-os közigazgatási reform során kialakított Kolozs vármegyének ez volt a legnépesebb járása.[8] A járás területén a Bánffy család volt a legnagyobb birtokos.[9]
1920 és 1925 között változatlan összetételben a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott Plasa Huedin néven.[8][10] Az 1925. június 14-én elfogadott új megyebeosztás, illetve az ezt követő 1938-ig bekövetkezett apróbb kiigazítások során Bihar megye Élesdi járásának két községét (Királyhágó, Körösfeketetó), valamint az addig a Gyalui járáshoz tartózó Gyerőfalvát a Bánffyhunyadi járáshoz csatolták.[8] 1925-ben húsz község alkotta, székhelye továbbra is Bánffyhunyad volt.[11]
1925 és 1930 között kisebb járásokat alakítottak ki, ekkor a Bánffyhunyadi járás egyes részei átkerültek az újonnan alapított Kalotai, illetve Egeresi járáshoz. A második bécsi döntés alapján a járás 32 községe Magyarországhoz került, 16 községe Romániában maradt. A második világháború után visszaállt az 1940 előtti állapot.[8]
Lakossága[szerkesztés]
1910-ben 47 286 lakosa volt, ebből 19 572 görögkatolikus, 13 740 görögkeleti, 10 881 református, 1901 izraelita, 1057 római katolikus, 53 evangélikus, 27 unitárius, 55 egyéb vallású.[12] A lakosság 69,4%-a román, 29,7%-a magyar, 0,3%-as német, 0,6%-a más anyanyelvű volt.[13]
Települései[szerkesztés]
Az 1913-as helységnévtár szerint a járást két nagyközség (Bánffyhunyad és Jósikafalva) illetve tizenkét körjegyzőségben negyvennégy község alkotta:[1]
| körjegyzőség | település | lélekszám |
|---|---|---|
| Bánffyhunyad | 5194 | |
| Jósikafalva | 1739 | |
| Csucsai kj. | Börvény | 734 |
| Csucsa | 2001 | |
| Kissebes | 1238 | |
| Nagysebes | 2139 | |
| Derétei kj. | Bedecs | 1116 |
| Deréte | 602 | |
| Erdőfalva | 311 | |
| Kalotabikal | 633 | |
| Farnasi kj. | Farnas | 452 |
| Magyarbikal | 907 | |
| Sztána | 550 | |
| Zsobok | 668 | |
| Felsőfüldi kj. | Alsófüld | 501 |
| Felsőfüld | 734 | |
| Hodosfalva | 852 | |
| Ketesd | 418 | |
| Középfüld | 774 | |
| Kalotaszentkirályi kj. | Jákótelke | 239 |
| Kalotadámos | 404 | |
| Kalotaszentkirály | 1046 | |
| Zentelke | 797 | |
| Körösfői kj. | Kalotanádas | 726 |
| Körösfő | 1073 | |
| Nyárszó | 439 | |
| Sárvásár | 289 | |
| Magyargyerőmonostori kj. | Felsőgyerőmonostor | 1343 |
| Magyargyerőmonostor | 2197 | |
| Magyarvalkói kj. | Kalotaújfalu | 396 |
| Kiskalota | 785 | |
| Magyarvalkó | 1148 | |
| Marótlakai kj. | Magyarókereke | 596 |
| Malomszeg | 481 | |
| Marótlaka | 1509 | |
| Sebesvár | 1014 | |
| Meregyói kj. | Havasrekettye | 1743 |
| Meregyó | 2049 | |
| Nagykalotai kj. | Bocs | 800 |
| Incsel | 523 | |
| Kalotabökény | 543 | |
| Nagykalota | 1048 | |
| Székelyjói kj. | Havasrogoz | 1229 |
| Székelyjó | 889 | |
| Tarányos | 1131 | |
| Viság | 1286 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c A magyar szentkorona országainak helységnévtára 1913. Szerk. Biszak Sándor. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Arcanum. 2006. ISBN 9789637374463
- ↑ Eplényi Anna: Kalotaszeg téjkarakter-elemzése. phd.lib.uni-corvinus.hu (2012) (Hozzáférés: 2021. november 16.) [doktori értekezés]
- ↑ Endes Miklós: Erdély három nemzete és régi vallása autonómiájának története. Budapest: Szerzői kiadás. 1935.
- ↑ Benkő József: Erdély. Ford. Szabó György. Sepsiszentgyörgy–Barót: Székely Nemzeti Múzeum–Tortoma. 2014. 453–484. o. ISBN 9789738995253
- ↑ Európa tekíntete Jelenvaló Természeti, Míveleti és Kormányi Állapotjában. Szerk. Dóczy József. Bécs: Haykul Antal. 1830. IX 390. o.
- ↑ Allgemeines geographisch-statistisches Lexikon. Hrsg. Franz Raffelsperger. Wien: Ignaz Klang. 1846. III 413. o.
- ↑ Fényes Elek: Az Ausztriai Birodalom statistikája és földrajzi leírása. Pest: Heckenast. 1857. 160. o.
- ↑ a b c d Szilágyi Ferenc: A Partium közigazgatási földrajza. dea.lib.unideb.hu (2008) (Hozzáférés: 2021. november 16.) [doktori értekezés]
- ↑ Imreh István: Erdélyi hétköznapok 1750–1850: Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról. Bukarest: Kriterion. 1979.
- ↑ Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923.
- ↑ Nicolae Istrate: Indicatorul comunelor din Ardeal si Banat. Cluj: Cartea Româneasca. 1925.
- ↑ Erdély településeinek vallási adatai. Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. II 246. o. ISBN 9632154193
- ↑ Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 362. o. ISBN 9632151046
További információk[szerkesztés]
- Máthé János: Táj - Rajz a Bánffí-hunyadi járás 56 községét egészségügyileg érdeklőleg; vonatkozva az országos egészségügyi abroszra; némely tapasztalati adatokkal a helyhez kötött gümő kór és golyvásságra. Orvosi Hetilap, 10. sz. (1859. március 6.)
.svg){kind=small}
