Kékes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kékes
Kekesteto1.JPG
Magasság 1 014 m
Hely  Magyarország, Heves megye
Hegység Mátra
Elhelyezkedése
Kékes (Magyarország)
Kékes
Kékes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 20° 00′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 20° 00′ 37″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékes témájú médiaállományokat.

A Kékes[1] Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. Az Északi-középhegységben, a Mátrában található. 1014[2] (más mérések alapján 1015) méter magas. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve, amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik.

Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál.

A Kékes az Alacsony-Tátrából (a leghátsó hegysor legmagasabb kiemelkedése)

Domborzat[szerkesztés]

A Kékes Északi-középhegységben, a Mátrában található.

1014[2] (más mérések alapján 1015) méteres magasságával Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. Relatív magassága 774 m; „szülőcsúcsától”, az 1044 m magas Javoriétől egy kb. 240 m magasságban fekvő nyereg választja el Ajnácskő vasútállomása környékén.[2]

Éghajlat[szerkesztés]

A napsütéses órák száma jóval az országos átlag feletti,[3] meghaladja az évi kétezret; különösen magas a napsütéses órák száma szeptemberoktóberben és januártól március végéig.[4] 2011-ben itt mérték az országban a legkevesebb napsütéses órát: ebben az évben mindössze 2198 napsütéses óra volt Kékestetőn.[5]

A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a 26 °C-ot, míg télen nem süllyed −15 °C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás a magyarországi átlaghoz képest 10%-kal alacsonyabb, szintje kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a házi poratka ezen a magasságon már nem él meg.[4] A ködös napok száma 1970-ben 221 volt.[3]

Legnagyobb napi csapadékmennyiséget 1958. június 1112-én mérték, 228 mm-t.[3]

19431944-ben 154 napon át borította .[3] 2013. március 30-án itt mérték az év legvastagabb hótakaróját: a hó vastagsága ekkor 106 cm volt.[6]

A Vass József-menedékház

Történelem[szerkesztés]

A Kékest említi az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz. Ekkor a Mátra Egylet (a Magyar Turista Egyesület mátrai osztálya) által 1988-ban keményfából épített, 20 m magas Vass-kilátó állt a tetőn, mely Vass József népjóléti miniszterről kapta nevét. Az 1926-ban menedékkunyhóval kibővített torony azonban 1938-ra veszélyessé vált, ezért bezárták, és a második világháború alatt le is bontották.[7] 1933-ra épült fel a kékestetői gyógyszálló, és a beruházás részeként a Mátraházáról a Kékesre vezető 5 km-es út.[8][4] Az 1920-as és 1930-as években indult be a sísport is: a déli lesiklópályát 19331934-ben, az északit 19341937-ben alakította ki a Mátra Egylet, illetve a Magyar Sí Szövetség. Az első sífelvonót az 1950-es évek közepén építette ki a Honvéd síszakosztálya.[7]

A gyógyszállót az 1950-es években államosították és szanatóriummá alakították.[8] Az 1960-as évek elején sem volt még működő kilátó, csak a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett körbetekinteni, külön engedély birtokában.[3] Az 1958-ban épült antennatorony kiváltására 1981-ben készült el a jelenleg is álló Kékestetői tévétorony.[9]

Útszelvény Parád felől

Közlekedés[szerkesztés]

A csúcsra az 1978-ban kiépített műút vezet fel. A vonalvezetése, meredeksége miatt telente sokszor balesetveszélyes, ezért havas időben gyakran lezárják a személygépkocsik elől.

Gyógyhely[szerkesztés]

A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre.[3] Emiatt települt ide a csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége. A kékestetői gyógyszálló, mely ekkor a legmodernebbnek számított az országban, 1933-ban épült fel egy 30 hektáros területen, Csonka László (az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa[4]) beruházásában és Miskolczy László tervei alapján. Az 1950-es években állami tulajdonba és a mátraházai egységgel közös kezelésbe kerültek, szanatóriumi funkciót kapva.[8]

A hegycsúcsot jelölő kő

Turizmus[szerkesztés]

A csúcson 1985. augusztus 20. óta egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot.[2][3]

Kékestetőn 1958-ban épült fel az első antennatorony, ez azonban később elavulttá vált, ezért 1981-ben felépült a ma is működő Kékestetői tévétorony és kiszolgáló épülete. A 180 m magas torony egyik szintjén zárt körpresszó működik, felette, 45 m magasan[3] nyitott kilátószinttel.

A Kékest érinti az Országos Kéktúra 21-es számú szakasza. Pecsételőhelye a szanatórium portáján található.

A csúcs

Sport[szerkesztés]

Síközpont[szerkesztés]

Kékestetőn két fő lesiklópálya található: a meredekebb északi (600 m hossz, 180 m szintkülönbség) és a lankásabb déli (1800 m hossz, 230 m szintkülönbség).[10] Utóbbi Magyarország leghosszabb sípályája. Az északi pálya és a délinek a 700 m-es felső szakasza mentén sífelvonók működnek, a déli pálya teljes hosszán végigsíelők síautóbusszal juthatnak vissza a csúcsra. A 2016–2017-es szezonban 66 napon át tartott nyitva a pálya.[10]

Kerékpárversenyek[szerkesztés]

A magyar országúti kerékpáros körverseny, a Tour de Hongrie első kategóriás és egyben legnehezebb emelkedője a Kékesre vezet. 2001-től szinte minden évben itt rendezik a hegyi befutóval végződő, legnehezebb szakaszt, ahol a versenyzőknek a hegy aljától a csúcsig kb. 800 m szintkülönbséget kell leküzdeniük. 2004-től a versenyhez kapcsolódóan „Kékesre fel!” néven amatőrversenyt is szerveznek, ahol bárki próbára teheti magát a Gyöngyös – Kékestető szakaszon. A Tour de Hongrie kékestetői szakaszainak nyertesei:

2001 Tiszaújváros-Kékestető 174 km Mikos Rnyakovics jugoszláv Spartak Subotica
2002 nem rendeztek szakaszt Kékestetőn
2003 Miskolc-Kékestető 127 km Natija Kvasina horvát Kamen
2003 Mátraháza-Kékestető 3,4 km Lengyel Tamás magyar FTC
2004 Mezőkövesd-Kékestető 148 km Anatolij Varvaruk ukrán Camen
2005 Mezőkövesd-Kékestető 93 km Glen Chadwick ausztrál Cyclingnews
2005 Mátraháza-Kékestető 3,8 km Lengyel Tamás magyar P-Nívó

(2003-ban és 2005-ben két szakaszt is rendeztek Kékestetőn, mindkettőt egy napon. A második, rövid szakasz egyenkénti indítású hegyi időfutamként került megrendezésre.)

A Criterium Tour kékestetői szakaszának nyertesei:

2006 Gyöngyös-Kékestető 18 km Hřebik Martin cseh Sparta Praha 38:12

A Kékesre fel! amatőr verseny győztesei és idejük:

2004 Gyöngyös-Kékestető 18 km Cziráki István 33:30
2005 Gyöngyös-Kékestető 18 km Szőke Gábor 39:38

A Velo.hu Kékesi Csúcstámadás amatőr verseny győztesei és idejük:

2009 Gyöngyös-Kékestető 18 km Csortos Imre 40:15
2010 Gyöngyös-Kékestető 18 km Dancs Márton 42:43

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Piszkés-tető, Misina tető (magyar nyelven). e-nyelv.hu, 2009. augusztus 30. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  2. ^ a b c d Kékes, Hungary (angol nyelven). peakbagger.com, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  3. ^ a b c d e f g h Kékestető (magyar nyelven). matrainfo.hu, 2017. október 16. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
  4. ^ a b c d Szanatórium (magyar nyelven). Mátra információs oldal. Mátrahegy Bt.. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  5. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  6. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  7. ^ a b Turizmus története (magyar nyelven). matrainfo.hu, 2017. október 16. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
  8. ^ a b c Történet (magyar nyelven). Mátrai Gyógyintézet, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  9. Szolgáltatások (magyar nyelven). 1014 Kékestető, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  10. ^ a b Síelés (magyar nyelven). 1014 Kékestető, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 7.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]