Balassagyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balassagyarmat
A Civitas Fortissima szobor Balassagyarmat főterén
A Civitas Fortissima szobor Balassagyarmat főterén
Balassagyarmat címere
Balassagyarmat címere
Balassagyarmat zászlaja
Balassagyarmat zászlaja
Becenév: Civitas Fortissima (A legbátrabb város)
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Jogállás város
Alapítás éve 1244[1]
Polgármester Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP)[2]
Jegyző Dr. Varga Andrea
Irányítószám 2660
Körzethívószám 35
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 15 570 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség 654,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,33 km²
Földrajzi nagytáj Északi-középhegység[4]
Földrajzi középtáj Észak-magyarországi-medencék[4]
Földrajzi kistáj Középső-Ipoly-völgy[4]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balassagyarmat (Magyarország)
Balassagyarmat
Balassagyarmat
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 19° 17′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 19° 17′ 37″
Balassagyarmat (Nógrád megye)
Balassagyarmat
Balassagyarmat
Pozíció Nógrád megye térképén
Balassagyarmat weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassagyarmat témájú médiaállományokat.

Balassagyarmat (szlovákul: Balážske Ďarmoty, németül: Jahrmarkt) város, Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Balassagyarmat kedvező elhelyezkedése miatt a területe már a rézkorban is lakott.[5] A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt le, első írásos említése 1244-ből származik.[6] A török hódoltság idején várát lerombolták, a város elnéptelenedett. Több sikertelen kísérlet után 1690-ben telepítették újjá a települést. A 18. században fellendült Balassagyarmat ipara és kereskedelme, aminek köszönhetően 1770-ben a városba helyezték a vármegye székhelyét. Az első világháború után a város határában meghúzott demarkációs vonalat 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, majd január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák Károlyi Mihály tiltásának ellenére január 29-én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket. A polgárok hősies tettéért a város megkapta a „Civitas Fortissima” (A legbátrabb város) címet, és január 29-e lett a város ünnepnapja. Az 1950-es megyerendezés során Nógrád megye új székhelyéül Balassagyarmat helyett Salgótarjánt jelölték ki, a megyei tanács tényleges áthelyezésére 1952-ben került sor.

A 20. században Balassagyarmathoz csatolták Újkóvár, Patvarc és Ipolyszög falvakat, de Patvarc 1992-ben, Ipolyszög 2006-ban ismét önálló községgé alakult.

A város nevének utótagja a honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal, az előtagját pedig a legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században.

Jelképek[szerkesztés]

Címer[szerkesztés]

Coa Hungary Town Balassagyarmat big.svg

A címer alapja egy csücsköstalpú, álló pajzs, kék mezejében zöld talajon háromormos (tíz téglasorból álló) ezüstbástya áll. A talajt az Ipolyt jelképező hullámos ezüstpólya osztja két részre.

Külső dísze a pajzs felett jobbra fordult, nyitott sisak koronával, amely sisakdísze egy, a koronán álló, fejét jobbra fordító, kiterjesztett szárnyú ezüstsas.

A pajzs alatt elhelyezett aranyszalagon az Országgyűléstől kapott cím, a „CIVITAS FORTISSIMA * BALASSAGYARMAT” található antikva betűkkel.[7][8]

Zászló[szerkesztés]

Flag of Balassagyarmat.svg

A zászló alapja egy 1:2 arányú fekvő téglalap, amely ¼ - ½ - ¼ arányban ultramarinkék - fehér - ultramarinkék sávokra fel van osztva. A zászló mértani közepén helyezkedik el a címer oly módon, hogy a sas derekától a felső kék sávba, címerpajzs alsó része pedig a fehér sávban van. A címerpajzs alatt, felfele ívelő arany szalagon Alberus Medium betűtípussal a „CIVITAS FORTISSIMA * BALASSAGYARMAT” felirat olvasható.[7]

Fekvése és földrajza[szerkesztés]

Balassagyarmat Észak-Magyarországon, Nógrád megye északnyugati részén, a szlovák-magyar államhatár mentén, az Ipoly teraszos völgymedencéjében, a Középső-Ipoly-völgy kistáján, a folyó bal partján fekszik. Az egykoron a városhoz tartozó jobb parti rész ma a Szlovákiában fekvő Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty). Emberföldrajzi–néprajzi vonatkozásban a város a palóc nyelvjárás egyik kitüntetett helyén fekszik, a palóc kultúra számos emlékét őrzi. Földrajzi szempontból Balassagyarmat térsége fiatal, feltöltött süllyedékek láncolatából áll, amelyet délről a Terényi-dombság, délkeletről pedig a Szécsényi-dombság határol. Az elsősorban karbon kristályos palából álló alapkőzetre oligocén kori agyagmárga települt, amelyet a Balassagyarmat környékén uralkodó talajtípus, barnaföld fed. A terület vízrajzát az Ipoly uralja, völgytalpának jelentős állóvize a város mellett 8,5 hektáron elterülő Nyírjesi-tavak.[9] A város nyugati bejáratánál terül el az Égerláp természetvédelmi terület.

Mérsékelten hűvös és száraz éghajlatát jellemző főbb adatokat az alábbi táblázat foglalja össze.


Balassagyarmat éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,0 4,0 10,0 18,0 23,0 26,0 28,0 27,0 22,0 16,0 9,0 2,0 15,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,0 −6,0 −1,0 3,0 8,0 12,0 14,0 13,0 8,0 4,0 1,0 −1,0 4,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 31 31 31 30 62 78 81 50 42 31 30 40 537
Forrás: http://www.metnet.hu/?m=napi-adatok&sub=5&pid=8332&date=2011
http://www.foreca.com/Hungary/Balassagyarmat


Története[szerkesztés]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1923-ig nagyközség
1923–1929 rendezett tanácsú város
1929–1950 megyei város
1950–1954 közvetlenül a járási tanács alá rendelt város
1954–1971 járási jogú város
1971 óta város
Hozzá tartozó települések
1926 óta Újkóvár
1973–1992 Patvarc
1973–2006 Ipolyszög
Területi beosztása
1923-ig Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás
1923–1938 Nógrád és Hont k.e.e. vármegye
1938–1945 Nógrád vármegye
1945–1950 Nógrád-Hont vármegye
1950–1954 Nógrád megye, Balassagyarmati járás
1954 óta Nógrád megye
1994 óta Nógrád megye, Balassagyarmati kistérség
2013 óta Nógrád megye, Balassagyarmati járás
Megyeszékhely
1923-ig Nógrád vármegye
1923–1938 Nógrád és Hont k.e.e. vármegye
1938-45 Nógrád vármegye
1945-50 Nógrád-Hont vármegye
1950–1952 Nógrád megye (átmenetileg, a megyei tanács végrehajtó

bizottságának Salgótarjánba költözéséig)

Egyéb központi szerepköre
1983-ig Balassagyarmati járás székhelye
1984–1990 Balassagyarmati városkörnyék központja
1994–2012 Balassagyarmati kistérség központja
2013 óta Balassagyarmati járás székhelye

Balassagyarmat területének eddig ismert legrégebbi régészeti leletei a középső rézkorból származnak (badeni kultúra). A római korban (1–4. század) a kvádok telepedtek itt meg, s az Ipoly mentén vezető kereskedelmi utat alakítottak ki.[5] A honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal a név utótagja, előtagját pedig legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században. Gyarmat az Ipoly folyó átkelőhelyét védte. Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki. Első írásos említése 1244-ből származik. Mezővárosi jogot 1437-ben kapott.

A török 1552-től 1593-ig tartotta megszállva. A tizenöt éves háború elején, 1593 őszén Gyarmatról a török őrség megszökött és felgyújtotta a várat. A törököket végleg Forgách Ádám érsekújvári főkapitány felmentő serege űzte el a környékről 1648-ban. 1652-től Balassa Ferenc és Imre lettek a vár főkapitányai. 1663-ban vagy talán 1665-ben foglalták el ismét a törökök, akik ez alkalommal fel is robbantották. A település ezzel elveszítette jelentőségét. A hódoltsági harcok során a környék elnéptelenedett. A lakosság visszatelepítése csak a 17. század második felében kezdődött meg. Az ekkor épült várfal maradványa a Bástya utcában látható.

A török kiűzése után kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően gyorsan benépesült: a felső-magyarországi bányavárosokat az Alföld településeivel összekötő kereskedelmi út csomópontján feküdt. Ennek hatására nagyszámú kereskedelemmel foglalkozó csoport, pl. szerbek, zsidók, németek telepedtek meg itt. Emléküket őrzi a ma is meglévő szerb templom, illetve a zsidó temető. Az itteni zsidóságból került ki Rózsavölgyi Márk, a verbunkos zene nagy alakja, a „csárdás atyja”, akinek nevét a helyi művészeti iskola őrzi.

Balassagyarmat a 19. században, Magyarország második katonai felmérése

1683 után Nógrád vármegyének nem volt állandó székhelye, a vármegyegyűlésekre felváltva Szécsényben, Losoncban vagy Gácson került sor.[10] 1790-ben Nógrád vármegye székhelyét a közgyűlés áthelyezte Balassagyarmatra, a megüresedett kaszárnyába, ami egy idő után szűkké vált, ezért a vármegye 1832-ben elrendelte az újjáépítését. Az új, ma is álló vármegyeházát 1835. október 19-én avatták föl. Balassagyarmat jelentős kereskedelmi csomópont volt végig a reformkorban, emiatt lakossága a reformkor végére 7529 főre duzzadt. 1845-ben épült a megyei börtön, mely a legrégibb ma is működő börtön Magyarországon. Petőfi Sándor kétszer is megfordult Balassagyarmaton felvidéki útjai során. Madách Imre vármegyei aljegyző volt 1842 és 1848 között, és itt tanított Komjáthy Jenő.

Az 1848-as forradalom idején a forradalmi közigazgatás szervét, a városi választmányt igen korán, 1848. március 25-én létrehozták. Ezen a napon került sor nemzetőrcsapatok toborzásának megkezdésére is.

A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a rendezett tanácsú városi ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért nagyközséggé alakult, és 1923-ig így működött.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején alakultak ki a település mai szerkezetének alapjai: a főutcán (ma: Rákóczi fejedelem útja) emelt középületek (megyei és járásbíróság, vármegyeháza stb.) mellett új telepszerű építkezések (Otthontelep, Tisztviselő- és Vasutas-telep) jöttek létre. Ekkor épült a Nógrád vármegyei Mária Valéria közkórház (ma Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet). Balassagyarmat arculatának kialakításában nagy szerepet játszott Wälder Gyula építész, későbbi műegyetemi tanár. A strandot Hajós Alfréd tervezte. A városi képtárat, illetve az Államrendőrségi és Csendőrségi Palota épületét Magos (Munk) Dezső, a város szülötte tervezte.[11]

A dualizmus korának végén Balassagyarmat megyeszékhelyként elsősorban közigazgatási központ, kereskedő- és tisztviselőváros. Mikszáth Kálmán vármegyei hivatalnok volt itt 1871 és 1873 között.

A település az első világháború és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott. A 16. gyalogezredbe besorozott balassagyarmati és környékbeli katonák elsősorban az orosz frontra kerültek, különösen a mai Lengyelország területén harcoltak sokan közülük. Nekik állít emléket a 16-os honvéd szobra a Hősök terén.

Balassagyarmat védelme a cseh hadsereg ellen

1919. január 29-én a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek. Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést adományozták a városnak, 2009 novemberében pedig a helyi születésű Matúz Gábor filmet készített róla. A Tanácsköztársaság alatt a vörösök által véghez vitt atrocitások hatására írta meg az akkor Balassagyarmaton élő Tormay Cécile a Bujdosó könyv című művének egyes fejezeteit.

Az új Ipoly-híd

Balassagyarmat a trianoni békeszerződéssel határvárossá vált. Régi Ipoly-hídját fölrobbantották, csonkjai ma is láthatók, azóta új híd épült. A folyó folyásának megváltozása miatt az 1999. évi LXXX. tv-nyel módosítani kellett a határokról szóló szlovák–magyar államközi egyezményt, mivel az államhatár a meder közepén húzódik.[12]

A település rangja 1923-ig nagyközség, 1923–1929 között rendezett tanácsú város, majd 1929–1950 között megyei város volt.

A két világháború között a városban töltötte gyermekkorát Tildy Zoltán, és itt élt egy ideig Szabó Lőrinc a Templom utca 10. szám alatt.[13] 1926-ban idecsatolták a Kóvár Magyarországon maradt határrészéből alakult Újkóvár községet.

1945 februárjában Földosztó bizottság alakult, amely több mint 11000 családnak osztott földet.

1950-ben Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét, bár a megyei tanács Balassagyarmaton alakult meg és átmenetileg itt is működött 1952-ig, amíg az új székhelyen megteremtették a működési feltételeket. A megyeszékhely áthelyezésének szükségességével már a két világháború közötti közigazgatási földrajzi szakirodalom is foglalkozott, több reformjavaslat is tartalmazta, részletes számításokkal is alátámasztva.[14] Az 1950-es megyerendezés során Nógrádtól Pest megyéhez csatolták az egykori Hont vármegye Magyarországon maradt községeinek nagy részét néhány Vác környéki településsel együtt, míg a megye délkeleti, Heves megyével közös határa a Zagyva folyó völgyéből a Mátra hegyeire került, így a megye földrajzi – és még inkább a népességi – súlypontja kelet felé tolódott. Egyes megyei szervek később is a régi helyükön maradtak, a megyei bíróság és ügyészség ma is itt működik. Balassagyarmat - Gyula városával együtt - azon 2 magyarországi város közé tartozik, ahol városi és megyei szintű bíróság is található, noha nem megyeszékhely.[15]

Balassagyarmat rangja 1950 és 1954 között közvetlenül a járási tanács alá rendelt város, majd 1971-ig járási jogú város volt, azóta pedig város. Noha korábbi közigazgatási fontosságát elveszítette, kulturális ereje továbbra is nagy, amit a városban működő, a népességhez képest nagy számú és kapacitású oktatási intézmények biztosítanak.

1973-ban itt történt az egész országot megrázó túszdráma, melynek során két fiatalember, Pintye András és László az egyik leánykollégium (az Angolkisasszonyok egykori intézete) lakóit túszul ejtve megpróbált külföldre jutni (lásd: Balassagyarmati túszdráma).[16]

1973-tól Balassagyarmathoz tartozott Patvarc és Ipolyszög, az előbbi azonban 1992-ben, az utóbbi pedig 2006-ban ismét önálló községgé alakult. A város 1994 óta a Balassagyarmati kistérség központja, tagja az Ipoly Eurorégiónak is.[17]

2009 szeptemberében a helyi képviselő-testület – Sólyom Lászlót a komáromi hídon ért atrocitására válaszul – nemkívánatosnak nyilvánította a városon áthaladó Robert Fico szlovák kormányfőt. A hazai sajtóban botrányt kavart, hogy Fico ezt követően géppisztolyos őrök kíséretében hajtott át a városon. A 2011. január 31-én aláírt szlovák–magyar államközi szerződés értelmében a szlovák–magyar gázvezeték Balassagyarmatnál lépi át az államhatárt.

2012-ben a Jobbik tüntetést szervezett a városban működő idegenszálló ellen. Ugyancsak 2012-től Balassagyarmat a Balassagyarmati járás járásközpontja lett.
2013-ban több sikeres pályázat után Balassagyarmat több mint 1,1 milliárd forintot nyert a város rehabilitációjára, melynek során megújult az Óváros tér és a főtér (Civitas Fortissima tér).[18]

Népesség[szerkesztés]

Az alábbi táblázatok Balassagyarmat nemzetiségi és vallási eloszlását mutatja 2011-es adatok alapján:

Nemzetiségi eloszlás (2011)[19]
Magyar Roma Szlovák Német Román Ukrán Egyéb Nem válaszolt
83,9% 2,6% 0,4% 0,4% 0,1% 0,1% 0,8% 15,7%
Vallási eloszlás (2011)[19]
Összesen Római katolikus Evangélikus Református Görögkatolikus Izraelita Egyéb Nem tartozik egyházhoz,
felekezethez
Nem válaszolt
100% 51,6% 6,6% 2,0% 0,1% 0,1% 1,6% 9,0% 29,1%

A balassagyarmati zsidóság[szerkesztés]

A balassagyarmati zsinagóga egy képeslapon

A zsidók jelenléte mintegy hat évszázadra tekint vissza a városban, közösségük az egyik legjelentősebb volt az országban a 18. század óta. Kezdetben főleg kereskedelemmel foglalkoztak, ennek a város életében kiemelkedő jelentőségével függ össze, hogy a 19. század közepén a népesség közel 40%-a volt izraelita vallású. A kiegyezés utáni emancipációs törvény (1868) hatására a megyeszékhely szerteágazó életének minden területén megjelentek a közösség tagjai.

Több kisebb és korábbi mellett 1868-ban építették fel a nagy zsinagógát, mely az egyik legnagyobb és legdíszesebb ortodox zsinagóga volt az országban, mintegy négyezer hívőt volt képes befogadni.

A második világháború végén a nagy zsinagógában és közvetlen környékén jelölték ki a gettót, ahonnan a város és a környék zsidóságát deportálták. Balassagyarmat akkor mintegy 2000 fős, a lakosság egyhatodát kitevő zsidó közösségéből mindössze 136-an tértek vissza. A visszavonuló németek a zsinagógát felrobbantották, kiégett romjai hosszú évtizedekig álltak még. Ma piactér található a helyén.[20]

Közlekedés[szerkesztés]

Üdvözlőtábla Balassagyarmaton

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton[szerkesztés]

Autóval a főváros felől az M2-es autóút, majd a 2-es számú főúton Rétság után a 22-es számú főútra térve Salgótarján irányában tovább haladva, kényelmes tempót választva másfél óra elteltével érhető el a város. Budapesttől való távolsága 80 km, Salgótarjántól és Váctól egyaránt 45 km távolságra fekszik.

Balassagyarmat meghözelíthetőségei
Út Útvonal Km Idő
Budapest
Balassagyarmat
BudapestM3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svgM0 (Hu) Otszogletu kek tabla.svgM2 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg2 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg22 (Hu) Otszogletu zold tabla.svgBalassagyarmat 86,6 1 óra
15 perc[21]
Budapest – Vác
Balassagyarmat
Budapest2 (Hu) Otszogletu zold tabla.svgVác2 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg22 (Hu) Otszogletu zold tabla.svgBalassagyarmat 80,7 1 óra
26 perc[22]
Vác –
Balassagyarmat
Vác2 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg22 (Hu) Otszogletu zold tabla.svgBalassagyarmat 47,8 46 perc[23]
Salgótarján
Balassagyarmat
Salgótarján21 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg22 (Hu) Otszogletu zold tabla.svgBalassagyarmat 48,1 50 perc[24]
Zólyom
Balassagyarmat
ZólyomCesta I. triedy číslo 66.svgCesta II. triedy číslo 527.svgCesta II. triedy číslo 527A.svg222 (Hu) Otszogletu zold tabla.svgBalassagyarmat 74,2 1 óra
16 perc[25]

Vasúton[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc és a 75-ös számú Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat vonalain közelíthető meg. A vasútállomás az előbbi vonalon Szügy és Őrhalom között, az utóbbi vonalon Ipolyszög után található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál, és az Ipoly mellett vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.

Tömegközlekedés[szerkesztés]

A megyében Balassagyarmat indult meg legelőször, 1932-ben a helyi járat, amit a MAVART közlekedtetett a Nagyliget és a kórház között.[26] Ma a város tömegközlekedéséért a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ felel, a várost érintő helyközi közlekedésért pedig a KMKK és a Volánbusz. Balassagyarmatról óránként indul busz Budapestre (Újpest-Városkapu) és Salgótarjánba, kétóránként Vácra. Az autóbuszvonalakon főként Alfabusz, Volvo és Ikarus járművek közlekednek.

Kerékpáros közlekedés[szerkesztés]

Megosztott kerékpárút a város szélén

Balassagyarmaton elég sokan közlekednek kerékpárral, azonban eddig alig történt fejlesztés a városban, ami a kerékpárosokat szolgálná ki. A város egyetlen, körülbelül 150 méteres kerékpárútját 2004-ben építették a város északi határában az elkerülő út építése során.

A város településrendezési tervében szerepel 4 darab, összesen 10 kilométernyi kerékpárút építése, amelyek behálóznák a várost. Az egyik ilyen a szügyi határig kiépített út folyatása, ami a Szügyi úton haladna a Május 1. utcáig. Innen Gárdonyi Géza utca, Temető utca, Dózsa György út vonalon érné el a Rákóczi fejedelem utat, ahol kettéágazna: egyik ága Mikszáth Kálmán úti körforgalomhoz, másik ága a kórházhoz menne. Másik kerékpárút a Mikszáth Kálmán úti körforgalomtól indulna, és az Ipolyjáró, Ipolypart utcákon keresztül érné el az Ipoly-parti sport- és szabadidőcentrumot, ahonnan a Kóvári út–22-es út csomópontig zöldterületen, majd a Kóvári úton futna tovább. A Kóvári útról az Aglőver Mihály utcára lekanyarodva a Ligati Lajos utcában érne véget az út. A harmadik kerékpárút az Ipari parktól a vasúti töltés mellett haladva érintené az utóbbi kerékpárutat a Ligeti Lajos utcában, majd Kecskeliget, Benczúr Gyula utca, Aradi utca vonalon a Temető utcában elérné az előbbi kerékpárutat. A negyedik kerékpárút a Határőr utcából kiindulva a meglévő földutak felhasználásával a Nyírjesbe menne.[27][28]

Városrészei[szerkesztés]

Belterületek[szerkesztés]

Nyírjesi elágazás
Újkóvári feszület
Nyírjes
Balassagyarmat déli területének, a tavak melletti fenyves, égeres része. Elnevezése a terület nyírfaerdejéből származik.
Újkóvár
Kóvár községet a trianoni békeszerződés az Ipoly folyó mentén kettéválasztotta, a Magyarországon maradt terület 1922-ben Újkóvár néven községgé alakult, majd 1926-ban Balassagyarmathoz csatolták.

Külterületek[szerkesztés]

Homokiszőlők
A város délnyugati részén elterülő homokdombokra épített szőlőterület, amely máig lakott. Nevét a tótgyarmati szőlőhegyektől való megkülönböztetésként kapta.[29]
Nyírjespuszta
Balassagyarmattól délre, a Nyírjestől keletre eső egykori tanya területe.
OFB-földek
Az első világháború után az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) által Nyírjespuszta és Galbapuszta között kiosztott földterületek összefoglaló neve.[30]
Szobokpuszta
A várostól délnyugatra eső régi település, mely helyén 1156-ban egy Scobuc nevű település állt, amely a 16. században elpusztult. A városi tanács 1947-ben „Szabadpusztá”-vá nevezte volna át, de a minisztérium ezt 1949-ben nem engedélyezte.[31]

Politika[szerkesztés]

Országgyűlés[szerkesztés]

Balassagyarmat a Nógrád megyei 2. sz. választókerület központja, a várost és a választókerületet Balla Mihály (FideszKDNP) képviseli az Országgyűlésben.[32]

Városvezetés[szerkesztés]

A balassagyarmati városháza
A képviselő-testület összetétele

A város polgármestere 2006 óta Medvácz Lajos (FideszKDNP)

A képviselő-testület összetétele[szerkesztés]

2014-ben 12 tagú képviselő-testületet választottak Balassagyarmaton, melynek elnöke a város lakói által közvetlenül választott polgármester. Nyolcan az egyéni választókerületekből, hárman pedig kompenzációs listáról kerültek a testületbe. A választáskor a Fidesz-KDNP szövetségnek 8, az MSZP-nek, a DK-nak és a Jobbiknak 1-1 képviselője van.[2]

Párt 1994[33] 1998[34] 2002[35] 2006[36] 2010[37] 2014[2] Jelenlegi képviselő-testület
Fidesz-KDNP 7 8 6 9 8 8
72,7%
MSZP 3 3 9 8 2 1
9,1%
Jobbik 1 1
9,1%
DK 1
9,1%
SZDSZ 3 2 2
MKDSZ 1
Zöld Alternatíva 1 1
MIÉP 1
független 2 2
Az Önkormányzat tagjai[2] (2014–)
Medvácz Lajos polgármester (FideszKDNP)
Fidesz–KDNP
(8 fő, 72,7%)
MSZP
(1 fő, 9,1%)
DK
(1 fő, 9,1%)
Jobbik
(1 fő, 9,1%)
  • Orosz Bernadett
  • Huszár Péter Pál
  • Zolnyánszki Zsolt
  • Pulay László
  • Fazekas János
  • Csach Gábor Lóránt
  • Reznicsek Ferenc Pálné
  • Siket Béla
  • Lombos István Pál
  • Szedlák Sándor
  • Dobrocsi Lénárd

Polgármesterek[szerkesztés]

Név Hivatali idő Párttagság
Dr. Németh György[38] 19901994
Juhász Péter[34] 1994–2002 KDNP
Lombos István[35] 2002–2006 Mszp logo.png MSZP
Medvácz Lajos[2] 2006– Fidesz 2015.png Fidesz

Gazdaság[szerkesztés]

MAHLE kompresszorgyár a város szélén
Tesco hipermarket a határ közelében

Balassagyarmat gazdasága a 19. század végéig, 20. század elejéig nyúlik vissza, amikor több beruházás mellett 1874-ben és 1890-ben egy-egy gőzmalom, 1912-ben egy közvágóhíd épült a város nyugati határában.[6] A század végén a nagy számú magán- és középítkezések fellendítették az építőipart, ezzel sorra létesültek a téglagyárak az Ipoly mentén. Később az első, majd a második világháború miatt nem került sor további fejlesztésekre, amin tovább rontott, hogy 1950-ben a megyeszékhely Salgótarjánba került, és ott is kezdték el a nehézipar nagymértékű fejlesztését, míg Balassagyarmat a háttérbe szorult. A helyzet a 60-as években enyhült, Lombos Márton tanácselnök közbenjárásával a központi döntéshozók kilátásba helyezték Balassagyarmat iparosodott középvárossá fejlesztését. A nyugati ipartelepen sorra épült meg a kábelgyár, fémipari vállalat, bútorgyár, nyomda, illetve a vágóhíd új épülete, valamint 1971-ben nyitotta meg a Budapesti Finomkötöttárugyár az üzemét a Vármegyeháza nagytermében.[6] Rendszerváltás után a nagyüzemek közül a fémipari vállalat, a bútorgyár, a vágóhíd és a finomkötöttárugyár bezárt, a kábelgyár karcsúsítva működik továbbra is.

Napjainkban Balassagyarmat legmeghatározóbb vállalatai az erősáramú kábeleket gyártó Prysmian Kábelgyár, az egyedi gyártósorokat gyártó Delta-Tech Mérnöki Iroda és a kompresszorokat gyártó MAHLE Compressors Hungary, amely a megye legnagyobb munkáltatója.[39]

A lakosság igényeit 6 országos: Tesco, Spar, Lidl, Penny Market, Coop áruház és pár magán bolt szolgálja ki. Korábban a városban található volt Plus áruház és pár CBA üzlet is, de az előző átalakult Spárrá a régebbi áruháztól pár száz méterre, majd kis idővel meg is szűnt. Az utóbbi üzletek tulajdonosa a salgótarjáni székhelyű Palóc Nagykereskedelmi Kft. volt, ami 2017-ben csődbe ment, így eltűntek a CBA boltok Balassagyarmatról.[40]

Turisztikai beruházások a 2010-es években kapott szárnyra. A belvárosban felújításra került a képtár, a szabadtéri színpad, a főteret csökkentett autós forgalmú sétálóutcává alakították és a Civitas Fortissima Kiállítóhely múzeummá bővült. Ezek mellett a város üdülőterületén, a Nyírjesben is történtek, illetve történni fognak turisztikai beruházások. 2012-ben a Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark, majd várhatóan 2017-től erdei kilátót, kerékpáros pihenőt, csónakházat is készítenek, valamint elkezdhetik egy szabad strand kialakítását is.[41]

Oktatás[szerkesztés]

Óvodák[szerkesztés]

Balassagyarmaton öt, 2007-ben összevont, önkormányzati tulajdonú óvoda működik.

  • Központi Óvoda
  • Cseperedő Tagóvoda
  • Játékvár Tagóvoda
  • Nyitnikék Tagóvoda
  • Meseerdő Tagóvoda

Iskolák[szerkesztés]

Kiss Árpád Általános Iskola
Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola

A városban 4 általános iskola, 6 középiskola, 1 zeneiskola és 1 kollégium működik. A 3 önkormányzati tulajdonú általános iskolát a kiadások csökkentése érdekében 2007-ben összevonták. A város költségvetési hiányának csökkentése érdekében Nógrád megye 2011. július 1-jén 2 középiskolát és 1 kollégiumot átvett az önkormányzattól, 200 millió forint körüli hiányt okozva a megye költségvetésében.[42] A KLIK a tulajdonában lévő három összevont általános iskolát a 2014/15-ös tanévtől újra önállósította. 2016-tól már csak a Madách Kollégium működik a városban, a Szalézi Kollégiumot a fenntartó váci egyházmegye átalakította a Szent Imre Keresztény Általános Iskola épületévé, amiben az iskola alsó tagozatosai kapnak helyet.[43]

Általános iskolák
Középiskolák
Művészeti iskolák
  • Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola
Kollégiumok
  • Madách Imre Kollégium

Kultúra[szerkesztés]

Mikszáth Kálmán Művelődési Központ
Madách Filmszínház

Balassagyarmat nevezetessége a hagyományos palóc kultúra, ezért is kaphatta Mikszáth Kálmántól a „Palócország fővárosa” elnevezést.

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

Anna-napi palóc búcsú 1938-ban
Kulturális rendezvények
  • Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok (január)
Január két napján a városban rendezik meg a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokat. A színházi fesztiválra az ország különböző városaiból érkeznek színjátszó csapatok.
  • Megyei Madách-ünnepség (január)
Balassagyarmaton rendezik meg évente a megyei Madách ünnepséget. Az ünnepséget a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban tartják, és ekkor adják át a Madách- és Horváth Endre-díjakat, a megye kulturális életében legeredményesebben közreműködőknek.
Minden év januárjában a városiak megünneplik az 1919-es csehkiverés évfordulóját. Emlékére felvonulást tart a Civitas Fortissima Egyesület. Ezen a napon osztják ki a Balassagyarmatért emlékérmet és a díszpolgári címet.
Balassagyarmaton is megünneplik a magyar költészet napját. Az ünnepségen különböző programokat rendeznek a városban.
  • Ujjé a ligetben! (május)
Májusban a Palóc ligetben, a Palóc Színpadon belvárosi majálist rendeznek évente. Az eseményen több zenekar is fel szokott lépni.
  • Diákjuniális (június)
Évente a tanév utolsó napján a város középiskolái által választott képviselők egy napra átveszik jelképesen a város irányítását.
  • Múzeumok Éjszakája (június)
A városban is megtartják az évente a Múzeumok Éjszakáját. A programhoz legalább egyszer már csatlakozott a Palóc Múzeum, a városi börtön és a Pannónia Motorkerékpár Múzeum.
  • Anna-napi palóc búcsú (július vége)
Minden évben Anna napján tartják az Anna napi palóc búcsút, mely egyben alkalmat szolgáltat a palóc kultúra népszerűsítésére is.
  • Óváros téri utcabál (szeptember)
2013 óta évente rendeznek zenés utcabált és gasztronómiai vásárt az Óváros téren felelevenítve, hogy korábban a város piaca az Óváros téren helyezkedett el.
  • Balassagyarmat Barátai társaság találkozója (szeptember)
1986 óta minden évben Budapesten a BM Duna Palotájában találkozót rendez a Balassagyarmat Barátai társaság a Balassagyarmatról, illetve annak környékéről elszármazóknak.
  • Adventi Vásár (december)
Az adventi időszak alatt Balassagyarmaton is megrendezik az Adventi Vásárt a Vármegyeháza és a városháza előtti korzón.
  • Koncertek a zenepavilonban (tavasztól őszig)
  • Balassagyarmati termelői piac (tavasztól őszig)
Balassagyarmaton minden pénteken 7 órától 13 óráig megnyitja a kapuit a termelői piac, a városháza előtti korzón. A piacon a környéki kis és őstermelők mutathatják be helyben előállított késztermékeiket.
  • Zenei koncertek a művészeti iskolában
A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény rendszeresen szervez koncerteket az év folyamán. Nemzetközi hírű a több, mint egy évtizede minden nyáron megrendezésre kerülő „Zene határok nélkül” című rendezvény, melyen számos ország fiatal zenésze vesz részt.
  • Történész-konferencia
A szlovák-magyar együttélés, a csehkiverés és a helyi zsidó közösség deportálása kapcsán, évfordulók alkalmával történész-konferenciákra is sor kerül.
Sportrendezvények
  • Cserhát Tour (május)
A Cserhát Tour (korábban Aranycsengő) országúti kerékpárversenyt már 14 éve rendezik meg három távon (10, 37, 80 km) Balassagyarmat és Garáb közötti szakaszon.
  • Palóc Triatlon (július vagy augusztus)
A városhoz tartozó Nyírjesben kerül megrendezésre évente a Palóc Triatlon nevű sportgála.
  • „Bátrak Versenye” (szeptember)
A város több alkalommal felelevenítette a 70-es évek végéig évi rendszerességgel megrendezett motorversenyek hagyományát.
  • Mozdulj Gyarmat (október)
„Mozdulj Gyarmat!" elnevezéssel rendeznek sportnapot a városban. A rendezvény résztvevői kocogva, vagy kerékpárral indulhatnak el a Kenessey Albert Kórháztól a városi sportcsarnokig, ahol szabadtéri és fedett sportprogramok várják az érdeklődőket.
Együttesek
  • Alternatíva
  • Latte Maffiato
  • Csalogató Együttes
  • Retro Rock Band
  • Kamaraegyüttes
  • Kinopuskin

Média[szerkesztés]

Gyarmati Hírek 2017 áprilisi száma
Televízió
  • Gyarmati Televízió
  • Ipoly TV
Rádió
Újságok

Látnivalók[szerkesztés]

Jánossy Képtár épülete a főtéren
Szerbtemplom a Szerb utcában
Nyírjesi horgásztó

A volt vármegyeháza épületében (Civitas Fortissima tér 2.) turista-információs szolgálat működik.

Templomok[szerkesztés]

  • Református templom (Ady Endre utca 10.)
  • Balassagyarmati evangélikus templom (barokk, 1785–1786 között, tornya 1793–1794 között épült; Kossuth Lajos út 36–38.)
  • Bosco Szent János szalézi rendház és templom (1935; Kossuth Lajos út 41.)
  • Római katolikus Szentháromság-templom (barokk, 1740–1746 között épült; Rákóczi fejedelem útja 20.)
  • Mária a Szentlélek Mátkája templom (1995–1998 között épült; Perczel Mór – Honti utca sarka)

Sport[szerkesztés]

Kövi Pál Sportközpont

Balassagyarmaton ez egyik legjelentősebb sportág a labdarúgás, két felnőtt labdarúgó csaptat is van a városban. Az egyik a Balassagyarmati VSE, a másik a Szent Imre DSE Balassagyarmat. Az előbbi, a BSE a magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztályában, a Keleti csoportban játszik, és 1902-ben alakult meg, ezzel ő az egyik legidősebb labdarúgó csapat az országban, és a mai csapatok közül csak a Ferencváros, az Újpest és az MTK előzi meg. Az utóbbi pedig 2014-ben alakult meg, és a megyei másodosztályban játszik.

Másik legnépszerűbb sport a kézilabda, melynek városi képviselője az 1969-ben alapított Balassagyarmati Kábel SE. A Kábel jelenleg az NB I B csoportjában játszik.[45]

Futball és kézilabdán kívül a városi sportegyesületek lehetőséget adnak többek között triatlon, duatlon strandröplabda, atlétika, látványtánc, karate, hegymászás, versenykerékpár és tájfutás űzéséhez.

Híres sportolók[szerkesztés]

Sportcsapatok[szerkesztés]

Sportlétesítmények[szerkesztés]

Műfüves labdarúgópálya

Testvérvárosok[szerkesztés]

Város Ország Kapcsolat jellege
Dés  Románia Testvérvárosi kapcsolat
Heimenkirch  Németország Testvérvárosi kapcsolat
Ostrołęka  Lengyelország Testvérvárosi kapcsolat
Lamezia Terme  Olaszország Testvérvárosi kapcsolat
Tótgyarmat  Szlovákia Partnertelepülés
Szolyva  Ukrajna Kulturális kapcsolat
Pavia  Olaszország Kulturális kapcsolat

Híres balassagyarmatiak[szerkesztés]

Idézetek Balassagyarmatról[szerkesztés]

Balassagyarmat - óh, hogy szeretem!
Legszebb ott volt fiatal életem,
ott nem bántott talán még semmi se
(s ha bántott, rögtön gyógyult a sebe).
Szabó Lőrinc: Balassagyarmat (részlet)
Ahogyan közeledtem hozzá,
Balról
a vágóhíd a régi,
De jobbról
egy házcsoport elnémít.
Ez Gyarmat?
Alig ismerek rá!
A régit átszövi merészen az új.
Modern épületek
könnyed terek...
Ámulva nézem.
Jobbágy Károly: Újarcú, szelíd szülőföld (részlet)

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Első írásos említése
  2. ^ a b c d e Balassagyarmat 2014-es települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  5. ^ a b Borovszky 1911
  6. ^ a b c Hausel 2014
  7. ^ a b Balassagyarmat Város Önkormányzatának 38/1996./XI.28/ számú rendelete a város jelképeiről és azok használatáról (magyar nyelven) (DOC). Balassagyarmat Város Önkormányzata, 1996. szeptember 28. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  8. Balassagyarmat város (magyar nyelven). Magyar nemzeti és történelmi jelképek. nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  9. Magyarország kistájainak katasztere. Szerk. Dövényi Zoltán. 2., átd. kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 803–805. o.  
  10. Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 820. o. ISBN 9639257095  
  11. Magos (Munk) Dezső. Kertész István Alapítvány. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  12. 1999. évi LXXX. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló, Pozsonyban, 1997. április 21-én aláírt Szerződés kihirdetéséről  (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2017. június 24.)
  13. Szabó Lőrinc: Balassagyarmat (magyar nyelven). Tücsökzene. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  14. Kovrig Béla.szerk.: Kozma Miklós, Fluck András, Mártonffy Károly: Az Országos Társadalombiztosító Intézet területi reformjai., Közigazgatásunk racionalizálásának eredményei (magyar nyelven), 61. o (1936) 
  15. Szegő Iván Miklós: Mementó 1950: Kádár titokban kijelöl 19 megyét. HVG, 2010. január 8. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  16. Finta Kata. Túszdráma Balassagyarmaton (magyar nyelven). Budapest: Napvilág Íróklub (2007. március 22.). ISBN 978-963-87404-5-8. Hozzáférés ideje: 2017. május 3. 
  17. Eurorégiók (magyar nyelven). Külgazdasági és Külügyminisztérium. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  18. MTI: Több mint egymilliárdból újul meg Balassagyarmat belvárosa. HVG, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  19. ^ a b Magyarország helységnévtára (magyar nyelven). KSH, 2011. (Hozzáférés: 2016. december 11.)
  20. Balassagyarmati Zsidóság Honlapja (magyar nyelven). Kertész István Alapítvány. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  21. Budapest – Balassagyarmat. Google Térkép
  22. Budapest – Vác – Balassagyarmat. Google Térkép
  23. Vác – Balassagyarmat. Google Térkép
  24. Salgótarján – Balassagyarmat. Google Térkép
  25. Salgótarján – Balassagyarmat. Google Térkép
  26. Zonda Tamás. Balassagyarmat jeles polgárai, II. javított kiadás (magyar nyelven), Balassagyarmat: Runner Média, 131. o (2011). ISBN 978-963-08-1917-6 
  27. Közlekedésfejlesztés (magyar nyelven) (PDF). Balassagyarmat Város Településrendezési Terve pp. 35–40. Balassagyarmat Város Önkormányzata, 2016. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  28. Balassagyarmat Város Településrendezési Tervnek módosítása (magyar nyelven) (PDF). Balassagyarmat Város Önkormányzata, 2016. május. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  29. Balassagyarmati utcanevek 128. oldal
  30. Balassagyarmati utcanevek 158. oldal
  31. Balassagyarmati utcanevek 173. oldal
  32. Nógrád megye 2. számú egyéni választókerület (Balassagyarmat) eredménye (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2014. április 6. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  33. 1994. évi önkormányzati képviselő választás (magyar nyelven), 1994. december 11. (Hozzáférés: 2017. február 14.)
  34. ^ a b Balassagyarmat 1998-as települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  35. ^ a b Balassagyarmat 2002-es települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  36. Balassagyarmat 2006-os települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  37. Balassagyarmat 2010-es települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  38. Híres gyarmatiak (magyar nyelven). Balassagyarmat Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  39. Stubnya Bence; Szarvas: Hol dolgozik a magyar? (magyar nyelven). Index, 2017. május 7. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  40. Elrendelték a CBA bedőlt volt partnerének felszámolását (magyar nyelven). HVG, 2017. május 5. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
  41. Szilágyi Norbert (2017. május). „Félmilliárdos fejlesztés a nyírjesben” (magyar nyelven). Gyarmati Hírek, Balassagyarmat XIV. évfolyam (5. szám), 5. o, Kiadó: Gyarmati Sajtó és Reklám. ISSN 1786-0148. (Hozzáférés ideje: 2017. június 3.)  
  42. Balassagyarmat nem tud fenntartani három iskolát (magyar nyelven). HVG, 2011. június 24. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
  43. Átadták a balassagyarmati Szent Imre iskola új épületét (magyar nyelven). nograd24.hu, 2016. szeptember 7. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
  44. Szerb templom. itthon.hu. (Hozzáférés: 2017. július 2.)
  45. Balassagyarmati Kábel Sportegyesület (magyar nyelven). Magyar Kézilabda Szövetség. (Hozzáférés: 2017. június 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassagyarmat témájú médiaállományokat.
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Balassagyarmat témájú leírást.
Reinel compass rose.svg SzlovákiaTótgyarmat Szlovákia Zsély Héraldique meuble compas.svg
Magyarország Ipolyszög

Észak
Nyugat  Magyarország Balassagyarmat  Kelet
Dél

Magyarország Őrhalom
Magyarország Érsekvadkert Magyarország Szügy Magyarország Patvarc