Coop (magyar üzletlánc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Coop
Coop logo.png
COOP élelmiszerbolt Dinnyésen
COOP élelmiszerbolt Dinnyésen
Típus magán
Alapítva 1995
Székhely Budapest Könyves Kálmán körút 11/c.
Iparág kereskedelem
Termékek 90%-ban hazai gyártású termékek
Szolgáltatások Coop klub törzsvásárlói program
Árbevétel 510 milliárd Ft (2013)
Alkalmazottak száma kb. 30 000 fő (2013)
Anyavállalata Coop Gazdasági Csoport

A Coop weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Coop témájú médiaállományokat.

A Coop egy magyarországi élelmiszerlánc, több mint 3000 üzlettel országszerte. Boltjaiban szinte kizárólag magyarországi gyártású termékeket lehet kapni, amiknek jelentős részét „Coop” márkanéven forgalmazzák.

2018. január végén bejelentették, hogy a boltok egy részét - munkaerőhiány miatt - kénytelenek hétfőtől szerdáig zárva tartani.[1]

Főbb adatai[2][szerkesztés]

A COOP üzletlánc számokban

100% magyar tulajdon
510 milliárd forint árbevétel (2013)
1650 településen van jelen
Több mint 3.000 bolt
1,5 millió vásárló naponta
Több mint 30.000 foglalkoztatott
700 magyar kis és középvállalkozás biztos megélhetése
3000 magyar beszállító partnere
90% hazai gyártású cikk forgalmazása
95 000 magyar termék forgalmazása
Több mint 700 saját márkájú termék forgalmazása

Története külföldön[szerkesztés]

Története Magyarországon[szerkesztés]

Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet[szerkesztés]

A vállalat eredete az 1870-es évekre tekint vissza, amikor a magyar szövetkezetek atyjának tekintett Gróf Károlyi Sándor javaslatára, fogyasztási- és hitelszövetkezetek alakultak.

Gyors ütemben jöttek létre földműves-szövetkezetek (fmsz-ek), az „egy falu – egy szövetkezet” jelszó jegyében. 1948-ban a számuk elérte a 2439-et. A tagság döntően a szegény parasztság köréből került ki, és erejüket elsősorban saját termelő munkájuk segítésére koncentrálták. Nyílt árusítású üzlettel alig rendelkeztek. Áruforgalmuk a tagok termelési és háztartási szükségleteinek kielégítésére szorítkozott. Az fmsz-ek közvetlen mezőgazdasági tevékenysége megszűnt, áruelosztó szerepet töltöttek be. Állami utasításra boltegységeket vettek át a magánszférából, melyek főként vegyeskereskedésként működtek vidéki településeken. 1957-ben 12619 bolt és telep működött. 1962-ben a fmsz kiskereskedelmi hálózata már több mint 14500 egységgel bírt. 1968-ban a földműves szövetkezet elnevezést „Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet”-re (ÁFÉSZ) változtatták. E keretek között 567 ÁFÉSZ kezdte el működését. A névváltozás magával hozott egy szélesebb tevékenységi struktúrát és növekvő vállalkozási szabadságot. Az ország szinte valamennyi településén jelen voltak. A lakosság élelmiszerellátása mellett bekapcsolódtak a mezőgazdasági termékek felvásárlásába és értékesítésébe, az ipari termelésbe, és különféle szolgáltatásokat is nyújtottak. Elindult egy centralizációs folyamat, mely területi elv alapján kialakított központi elosztó rendszert jelentett. A verseny helyett a cél a minél kedvezőbb beszerzési pozíciók elérése volt. A fejlesztések eredményeképpen 1975-ben az összes kiskereskedelem városi forgalmából az Áfészek már 15%-kal részesedtek. Az évtized második felében a kereskedelmi mutatószámok tovább növekedtek. A megalakulásukat követő tizenötödik évben az árbevétel több, mint négyszeresére emelkedett. A forgalom üteme jelentősen meghaladta az állami kereskedelem növekedési arányát. A legnagyobb fejlődést a kiskereskedelemben és a vendéglátásban érték el. 1984 végén az ország 153 áruházából 94, 988 kiskereskedelmi egységből több mint 600 Áfész keretek között üzemelt. A hazai bolti kiskereskedelem forgalmából 33%-os, a vendéglátásból 36%-os volt a szövetkezeti szervezetek részesedése az országban. Megvalósult a szövetkezeti kereskedelempolitika kettős célkitűzése: színvonalas napi-cikk-ellátás valamennyi településen valamint a tartós javak, illetve a választékigényes iparcikkeknek városokba történő koncentrálása. Az összes árbevétel 1984-ben elérte a 162,5 milliárd Ft-ot 1985 és 1989 között folyamatosan bővült a napi cikkek kínálata. Egyre nagyobb szerepet kapott az igényesebb ruházati cikkek és vegyesipar-cikkek értékesítése a szövetkezeti kereskedelemben.

Áfészektől a COOP rendszerig[szerkesztés]

1990-ben bekövetkezett rendszerváltás a 260 db ÁFÉSZ működését jelentősen befolyásolta. A hirtelen megváltozott piac feltételek következtében visszaesés mutatkozott a szövetkezetekben, így egyértelművé vált számukra, hogy piaci pozícióik stabilitásához, versenyképességük fenntartásához teljesen új alapokra kell helyezni a nagykereskedelmi „hátországot” és magát az értékesítést. Az Áfészek Országos Tanácsa 1995-ben határozott a COOP Üzletlánc megalapításáról. 1997-re 203 Áfész 1325 üzlete csatlakozott a hálózathoz. Ez évben létrehozták Co-op Hungary Rt.-t, mely az ÁFÉSZ-ek gazdasági integrációs csúcsszerveként működött. Első elnöke Bartus Pál volt. Létrehoztak egy saját regionális beszerző és elosztó rendszert, a Pro-COOP hálózatot 5 nagy régiós központtal, feladatuk a beszerzési és az elosztási munka koordinálása. Az üzletlánc 2000-es évek elején svéd és norvég nemzetközi szövetkezeti partnerek mintáján, franchise alapon szerveződött újjá.

Mára a tisztán magyar tulajdonú COOP Gazdasági Csoport forgalmát megtízszerezve a hazai piac egyik legnagyobb franchise rendszerévé vált. A Csoport tagjait tekintve közel 700 kis- és középvállalkozást számlál, a foglalkoztatottak száma több mint 30 000 fő, mellyel a COOP az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója. A 465 bolttal induló üzletláncnak ma már több mint 2500 márkázott üzlete van, emellett további kétezret lát el áruval. A COOP az ország szinte minden településén jelen van, naponta mintegy 1,5 millió vevő fordul meg boltjaiban. A COOP elsődleges hitvallása a vásárlókkal kialakított kapcsolat magas szintű ápolása, amely a csoport csaknem 30 ezer munkavállalójának egyaránt fontos. Az általuk kínált termékek között jóval 80 százalék feletti a hazaiak aránya, így az üzletláncok tekintetében a COOP az egyik legtöbb hazai terméket forgalmazó kiskereskedelmi lánc.

A vállalat működése során számtalan díjat és elismerést kapott vállalati, illetve filantróp tevékenységéért.

COOP Klub[szerkesztés]

A COOP Klub az ország egyik legnagyobb törzsvásárlói programja. A regisztrált tagok száma 900.000 fő. A COOP Klub kártya egyszerűen működik: minden vásárláskor 20 Ft-onként 1 pont jóváírásra kerül a kártyán. Minden jóváírt 5000 pont után, 500 forintos vásárlási utalvány jár. Az 5000 pontot elérő törzsvásárlók havonta kuponlevelet kapnak, amely további kedvezményekre jogosító speciális kuponokat tartalmaz. Bármely COOP Klub emblémával ellátott COOP üzletben igényelhető törzsvásárlói kártya. A kártyaigénylés egyszerű és gyors.

Coop Hitel[szerkesztés]

A CO-OP HITEL Zrt. – mint a COOP Gazdasági Csoport pénzügyi vállalkozása – 2009 májusában azzal a céllal jött létre, hogy a COOP Gazdasági Csoport vállalatainak, munkavállalóinak, beszállítóinak és vásárlóinak pénzügyi instrumentumokkal való teljes körű kiszolgálását valósítsa meg. Tevékenysége jelenleg kiterjed a faktoring, a személyi hitelezés és közvetett módon a csoporttagok fejlesztéseit támogató tartós bérlet üzletágakra. A COOP Hungary Zrt., a CO-OP HITEL Zrt. és a GRÁNIT Bank Zrt. 2012-ben stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, amellyel a felek az egymás társaságai iránti bizalmat és az együttműködés iránti elkötelezettségét fejezték ki, azzal a céllal, hogy ügyfeleik részére komplex, színvonalas szolgáltatást tudjanak nyújtani.

Társadalmi szerepvállalás[szerkesztés]

A vállalat támogatási rendszerében a helyi értékek megőrzése, a helyi közösségek ápolása, a fiatalok oktatása, a dolgozók továbbképzése mellett kiemelt szerep jut a magyar élsportnak is. 2005 óta minden év szeptemberében megszervezik a COOP Rally-t, 1996 óta a Magyar Olimpiai Csapat gyémánt fokozatú főtámogatója, kiemelt szponzora a hazai női kézilabda- és férfi vízilabda-válogatottnak.

A COOP Gazdasági Csoport a társadalmi felelősségvállalás elkötelezett híveként 2010-ben létrehozta a COOP Segély Alapítványt, amely önhibájukon kívül bajba jutott emberek, hátrányos helyzetű csoportok megsegítésére fordítja figyelmét. Az Alapítvány az elmúlt években több mint 100 millió forint értékben nyújtott támogatást az arra rászorulóknak.

Az üzletlánc a mai kor követelményeit figyelembe véve, boltjaiban olyan környezettudatos technológiai megoldásokat alkalmaz, amelyek jelentősen hozzájárulnak az energiafogyasztás minimalizálásához, valamint a környezet megóvásához.

Oktatás[szerkesztés]

A ma a Coop Csoport részeként működő, 1954-ben alapított ÁFEOSZ Kecskeméti Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolában jelenleg 600 tanulót oktatnak nappali tagozatos osztályokban, és mintegy 230 érettségizett fiatal szakképzésével is foglalkoznak.

Üzlettípusok[szerkesztés]

  • Coop Mini: Ezek a legkisebb alapterületű, alacsony kínálattal rendelkező üzletek. A különböző hűségpont-gyűjtős akciókból ezek az üzletek nem részesülnek. Általában az alapvető termékek (pl. tejtermékek) jellemzik.
  • Coop ABC: A Mini-nél jóval nagyobb, viszonylag nagy alapterületű üzletek. Kínálatukban az alapvető élelmiszerek mellett prémium termékek is megtalálhatók.
  • Coop Szuper: A legnagyobb kínálatú és alapterületű üzletek kapják ezt a nevet. Az új termékek javarészt először csak itt kaphatók.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]