Emléktörvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az emléktörvény jelentős történelmi eseménynek vagy személynek az emlékét megörökítő törvény. Tömören összefoglalja az eseményt vagy a személy életútját, tevékenységét, megindokolja ezek jelentőségét, majd törvénybe iktatja az emlékét.

Az emléktörvény kodifikációs gyakorlata Magyarországon a 19. század végén alakult ki, bár a legkorábbi ma is hatályos törvényünk ennél korábbi (1827: XII. tv.). Általában nem tartalmaz kötelező magatartási szabályt, kivétel lehet például, ha új ünnepet vezet be (1990: XXVIII. tv.), munkaszüneti napot rendel el, szobor állítását írja elő stb.

Jellegzetességeik[szerkesztés]

Szövege ünnepélyes, emelkedett stílusú, megszövegezése a preambuluméhoz hasonló. Szerkezeti szempontból régebben jobban ragaszkodtak a törvényi formához, ezért preambulumra, illetve paragrafusokra bontották. A preambulum tartalmazta az összefoglalót és ennek indokolását, az 1. § iktatta törvénybe az esemény vagy személy emlékét (szófordulatok: „... emlékét törvényben örökíti meg”, „... emlékét törvénybe iktatja”), végül a 2. § a törvény hatályáról szólt.

Az újabb emléktörvények nem tartalmaznak paragrafusokat és hatályba léptető rendelkezést. Szintén újabb gyakorlat, hogy az Országgyűlés nem törvényben, hanem országgyűlési határozatban állít emléket [pl. a II. világháborús nemzeti ellenállási mozgalom emlékének megörökítéséről szóló 51/1995. (V. 15.) OGY határozat], de ez kevésbé ünnepélyes megoldás.

Politikai jellegük[szerkesztés]

Az emléktörvény politikai jellegéből következik, hogy nagyobb történelmi változások esetén hatályon kívül helyezik a korábbi rendszer által alkotott emléktörvényeket, bár néhány esetben nehezen indokolható ez (1906: XX. tc., 1925: XLV. tc.). 1989-ben jelentős kodifikációs hibával történt az 1953: I. tv. hatályon kívül helyezése. A hatályon kívül helyező jogszabály címe ugyanis továbbra is tartalmazta Sztálin nevét („Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről”), ami emiatt nem törlődött jogrendszerünkből.

Az emléktörvények alkotása mellett szokásban van emlékérmék és emlékpénzek kibocsátása is. Ilyen pl. a 15/2009. (VI. 3.) MNB rendelet a Bánki Donát emlékérme kibocsátásáról és a 7/2002. (MK 134.) MNB hirdetmény a Rubik-kocka kupronikkel emlékpénzérme kibocsátásáról).

Emléktörvények[szerkesztés]

2014: CIII. tv. a hűség falvairól[1]

2011: CXXXVI. tv. Civitas Invicta - Szigetvár, a leghősiesebb városról

2008: LXIV. tv. „Communitas Fortissima” – Kercaszomor a legbátrabb faluról

2005: XXXIX. tv. „Civitas Fortissima” – Balassagyarmat, a legbátrabb városról

2001: LXIII. tv. a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről

2001: XVII. tv. az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról

2000: I. tv. Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról

1996: LVI. tv. Nagy Imre mártírhalált halt magyar miniszterelnök és mártírtársai emlékének törvénybe iktatásáról

1996: XXX. tv. a Honfoglalás 1100. Évfordulójának Emléknapjáról

1994: LXXXI. tv. az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása emlékének megörökítéséről

1990: XXVIII. tv. az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról

1965: II. tv. a magyar nép felszabadulása történelmi jelentőségének törvénybe iktatásáról

1959: II. tv. a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról

1953: I. tv. Joszif Visszarionovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről

1948: XXIII. tv. az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékének megörökítéséről

1945: IX. tv. a Budapest székesfőváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről

1942: XX. tc. a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről

1940: II. tc. vitéz Nagybányai Horthy Miklós Úr húszesztendei országlásának megörökítéséről

1938: XXXIII. tc. Szent István király dicső emlékének megörökítéséről

1930: XI. tc. vitéz nagybányai Horthy Miklós Úr Magyarország kormányzójává választása tizedik évfordulójának megörökítéséről

1927: XXXII. tc. Kossuth Lajos örök érdemeinek és emlékének törvénybeiktatásáról

1925: XLV. tc. Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybeiktatásáról

1922: XXIX. tc. a soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról

1917: VIII. tc. a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről

1917: I. tc. Dicsőült Első Ferencz József király emlékének törvénybe iktatásáról

1906: XX. tc. II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról

1898: XXX. tc. dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról

1896: VII. tc. a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról

1890: III. tc. a gróf Andrássy Gyulának állitandó emlékről

1876: III. tc. Deák Ferencz emlékének törvénybe igtatásáról

1848: I. tc. dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik

1827: XII. tc. azoknak nevei, a kik a tudós társaság fölállitására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatokat tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községek „Leghűségesebb Falu” („Communitas Fidelissima”) címadományozásáról szól a törvény.

Források[szerkesztés]

  • Kampis György: Kodifikáció. Bp., 1996
  • Módszertani útmutató a jogszabályszerkesztéshez. Igazságügyi Minisztérium, Budapest, 1999

Külső hivatkozások[szerkesztés]