Horthy István (kormányzóhelyettes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Horthy István
Horthy István repülő főhadnagyként
Horthy István repülő főhadnagyként
Született 1904. december 9.
Póla
Elhunyt 1942. augusztus 20. (37 évesen)
Alekszejevka
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Edelsheim-Gyulai Ilona
Gyermekei Horthy István
SzüleiPurgly Magdolna
Horthy Miklós
Foglalkozása kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy.
Tisztség régens
Halál okabaleset
A Wikimédia Commons tartalmaz Horthy István témájú médiaállományokat.

Vitéz nagybányai Horthy István, (Póla, 1904. december 9.Alekszejevka, 1942. augusztus 20.) magyar politikus és katona. Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy.

Élete és politikája[szerkesztés]

Repülőgép építés a Műegyetemen. Jobbról a második Horthy István

1928-ban szerzett gépészmérnök diplomát, majd a Weiss Manfréd gyár repülőmotor osztályán helyezkedett el. A következő évben amerikai útra indult, a Ford gyárban dolgozott, először egyszerű munkásként, később tervezőmérnökként. Hazatérte után MÁVAG gyárban dolgozott. A tervezőcsoport élén sok nagyobb fejlesztésben vett részt, például a 424-es gőzmozdonyéban. 1934-től 1938-ig cégvezetője, 1938-tól haláláig vezérigazgatója volt a cégnek. 1940 februárjától a MÁV elnöke. Kinevezésével a magyar kormány hosszú hagyományt tört meg, ti. először került a MÁV élére nem vasúti szakember. Varga József kereskedelmi miniszter Horthy István kinevezését emberi kvalitásaival indokolta: "A Magyar Államvasutak új elnökének megválasztásánál különös figyelemmel kellett lennünk arra, hogy aránylag fiatal, de elméletileg és gyakorlatilag egyaránt fiatal, tetterős és munkabiró egyén kerüljön az Államvasutak élére".

1940. április 27-én házasodtak össze gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával.[1] 1941. január 17-én megszületett fiuk ifj. vitéz nagybányai Horthy István.

1941-ben államtitkári rangot kapott. A politikai elitet nyomasztotta a kormányzói hely utódlásának kérdése a 40-es évek elején Horthy Miklós betegeskedése miatt. A kormányzóhelyettesi intézmény bevezetéséről szóló 1942: II. törvénycikk elfogadása után, 4 nappal később közfelkiáltással választották meg Horthy Istvánt – csak a szélsőjobboldal tiltakozott. Az országban a "kiskormányzó" igen nagy népszerűségnek örvendett, angolbarát politikája egyedülálló volt a térségben. Az országot háborúba vivő Bárdossy László miniszterelnök lemondása után a politikai szövetségesnek számító Kállay Miklóst helyezte miniszterelnöki posztra a kormányzó. A vezetés készülődött az átállásra.

Horthy István 1942-ben vadászpilótaként saját kezdeményezésére a keleti frontra került. Indoklása szerint nem érezte volna magát jogosultnak a hadsereg majdani irányítására háborús tapasztalatok nélkül.

Halála[szerkesztés]

Horthy István gépének roncsa a lezuhanás után.

A frontszolgálat alatt már feleségével is megosztotta azt az álláspontját, hogy a németek már elvesztették a háborút. Hazatérte után Angliába vagy az USA-ba ment volna, hogy kapcsolatai révén előkészítse az ország átállását a szövetséges oldalra (összhangban Kállay Miklós miniszterelnök politikájával).[2]

A magyar politikai vezetés döntése értelmében augusztus 20-át követően Horthy István vadászpilóta-beosztása megszűnt volna, és kormányzóhelyettesi minőségében először protokolláris feladatokat látott volna el a keleti fronton,[3] majd visszatért volna Magyarországra. A visszahívó parancs késéssel érkezett a frontra, de megkapta még 19-én. Emiatt másnap nem vehetett volna részt bevetésen – de felettese nem tudott róla, ő meg nem jelentette. Egy korábbi légi győzelme mellé feltehetően befejezésnek szánta az aznapi bevetést, mivel az a 25. bevetése lett volna.[4]

Deaktiválása előtti utolsó bevetésén a Belgorodi területen fekvő Alekszejevka város közelében, Ilovka falunál 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Héja típusú vadászgépével lezuhant.

Balesete után, többek között amiatt a tény miatt, hogy náciellenes volt, mely véleményét időnként nem is rejtette véka alá, a halálának okához sokféle legendát és találgatást fűztek. Még felesége sem hitte el a német merénylet lehetőségét annak ellenére, hogy tudott arról, a németek lehallgatták a férjével folytatott utolsó beszélgetését, amelyben a kiugrási lehetőségekről beszéltek. A legendák egy része arról szólt, hogy részegen szállt fel a névnapi ünnepsége után, azonban István reformátusként nem augusztus 20-án ünnepelte névnapját, valamint frontszolgálat alatt sohasem ivott.[3] [5] A német merénylet elméletét gyengíti az is, hogy Hitler magánbeszélgetésében is sajnálatát fejezte ki az eset miatt, ugyanis szerinte a fiatal Horthy „a belső stabilitást jobban biztosította volna”.[6]

Ismert volt a Héja vadászgép rossz repülési tulajdonsága. A gépek nehéz motorjához és légcsavarjához rövid törzs tartozott, utólag kaptak kiegészítő páncélozást, emiatt farnehezek voltak, szűk fordulóból gyakran dugóhúzóba estek. Horthy István, aki gyors átképzést követően került a típusra, nem rendelkezett kellő gyakorlattal a Héják vezetésében, valamint az utólag beépített páncélzat miatt megváltozott repülési tulajdonságokról a pilótákat nem tájékoztatták, holott a hatóságoknak erről tudomása volt. Sokat repült, tapasztalt, jó pilóta volt, de tapasztalatait más, a Héjától nagymértékben eltérő konstrukciójú gépeken szerezte és 38 évesen már nem biztos, hogy rendelkezett a vadászgépek vezetéséhez szükséges fizikai kondícióval. Repülőtársa elmondása szerint egy alacsonyan végzett, szűk kanyar okozta a balesetet.[7]

A katasztrófát követő vizsgálat után holttestét hazahozták és Kenderesen temették el.

A baleset után a német reakció is rendkívül gyors volt: özvegyét, gróf Edelsheim Gyulai Ilonát a németek Hitler főhadiszállására szállították, ahol a Führer személyesen szeretett volna részvétet nyilvánítani. Miután az özvegy nem kívánt találkozni vele, különgéppel szállították haza.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horthy István esküvője (Magyar Világhíradó, 1940)
  2. * Olasz, Lajos (2013. május). „Az utolsó kortanú”. Rubicon 5 (24), 6–19. o. ISSN 0865-6347.  
  3. a b Ortutay Tivadar: Két világháború sodrában. ISBN 963-02-7388-8
  4. a b Horthy, a kormányzó (Koltay Gábor filmje, 2006)
  5. Múlt-kor történelmi portál
  6. Gosztonyi Péter: Légiveszély, Budapest! Népszava Kiadó, 1989, ISBN 963 322 868 9; 68. o.
  7. A második magyar hadsereg a Donnál - Hídfőcsaták, 11:15–16:00

Források[szerkesztés]

  • Olasz: Olasz Lajos: Horthy István kormányzóhelyettes halála. In Romsics Ignác (szerk): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest: Osiris. 2002. 234–278. o. = Osiris könyvtár, ISBN 963 389 208 2  

További információk[szerkesztés]

  • László Dezső: Nem az én gondolataim a ti gondolataitok. Gyászbeszéd vitéz nagybányai Horthy István temetése alkalmával; Jordáky Ny., Kolozsvár, 1942
  • Kicsorbult a magyar lélek...; Szénásy Ny., Bp., 1942 (versek és beszédek vitéz nagybányai Hothy Miklósról és vitéz nagybányai Horthy Istvánról)
  • Dezső Gyula: A magyar Ikarus. Nekrológ; Kecskeméti Ny., Kecskemét, 1942
  • Jánosy István: Vitéz Horthy István, a repülő; Magyar Repülő Sajtóvállalat, Bp., 1942
  • Mikó Imre: Kormányzó és kormányzóhelyettes; Minerva Ny., Kolozsvár, 1942
  • Mikó Imre: A kormányzóhelyettesi intézmény; Nagy Ny., Kolozsvár, 1942 (Acta juridico-politica Universitas Francisco-Josephina Kolozsvár)
  • Vitéz Horthy István. 1904–1942; szerk. Erdődi Mihály; Rajcsányi, Bp., 1943
  • Diószeghy Miklós: Horthy István élete és halála; Tibor, Bp., 1943
  • Véssey Frigyes: Mindent a hazáért!; Hangya Központ, Bp., 1943
  • Vitéz nagybányai Horthy István élete és a magyar közlekedés; szerk. Wulff Olaf, Maléter Jenő; Fővárosi Ny., Bp., 1943
  • 1942. augusztus 20. 5 óra 7 perc. Horthy István repülőfőhadnagy és kora eltérő megközelítésben; összeáll. Bujtás László, szerk. Kajtár Nikolett; Média, Bp., 1989 (Hogyan történt?)
  • Horthy István repülő főhadnagy tragikus halála. Farkas György harctéri naplója. Szemtanúk és visszaemlékezők írásai. Ötven éve történt...; közread. Horthy Istvánné, szerk. Antal László; Auktor, Bp., 1992 ISBN 963-7780-74-2
  • Szabó Mátyás: Horthy István repülőtiszt halála; Zrínyi, Bp., 1999 (Rejtélyes katonasorsok)
  • Olasz Lajos: A kormányzóhelyettesi intézmény története, 1941–1944; Akadémiai, Bp., 2007
  • Zetényi Csukás Ferenc: Az utolsó bevetés. Vitéz nagybányai Horthy István repülő főhadnagy hősi halála; HK Hermanos, Szeged, 2012
  • Zetényi Csukás Ferenc: In memoriam. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó (1868–1957) halálának 60. évfordulójára és vitéz nagybányai Horthy István kormányzó helyettes (1904–1942) halálának 75. évfordulójára; HK Hermanos, Szeged, 2017
  • Repülő emlékmű (Horthy István-emlékmű terve) Kisfaludi Strobl Zsigmond gipszszobra a Képzőművészet Magyarországon webhelyen
  • Horthy István arcképe
  • Horthy István-emlék(hely)ek
  • Kiss Gábor: Horthy István, felhők hőse (vers)
  • Ezért halt meg Horthy István
  • Hármashatárhegyi Alapítvány
  • A szárnyaszegett Héja titkai