Szete
| Szete (Kubáňovo) | |
 | |
| A katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Első írásos említés | 1236 |
| Polgármester | Német Zsolt |
| Irányítószám | 935 75 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 256 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 124 m |
| Terület | 12,06 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szete
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 03′ 30″, k. h. 18° 48′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 30″, k. h. 18° 48′ 30″ | |
| Szete weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szete témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szete (szlovákul Kubáňovo, korábban Setich) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Ipolyságtól 15 km-re nyugatra, a Búr patak és az Ipoly folyó összefolyásánál, a magyar-szlovák határ mentén, Tésával szemben fekszik.
Története[szerkesztés]
Neve személynévi eredetű. 1236-ban "Zentheh" alakban említik először egy birtokvita kapcsán, mely a Hont-Pázmány nembeli Kázmér és a dömösi prépostság között folyt. 1291-ben "Scechec", 1295-ben "Scetheh" alakban említik a korabeli források. Az esztergomi érsek birtoka, amelyet később a Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér fiai rabolnak ki. 1332-ben említik templomának papját. Valószínűleg ennek a templomnak az alapjain épült fel 1735-ben a mai, barokk Szent László templom. Erre utal a szentély egykori rotundára emlékeztető falazata. 1571-ben 30 ház állt a községben. 1715-ben malom és 29 ház áll itt. 1828-ban 111 házában 669 lakosa élt. A falu lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, halászattal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZETTE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Peretsényhez 1 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélé"[2]
Fényes Elek szerint "Szette, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly partján: 712 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja 1-ső osztálybeli: búzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, bort terem. Tölgyes erdeje van. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Ipoly-Ságh."[3]
Hont vármegye monográfiája szerint "Szete, Ipolymenti magyar kisközség, 125 házzal és 622, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyszakáloson, postája helyben van. Már 1240-ben Villa Zetheth alakban említik. Az esztergomi érsekséget melynek ma is nagyobb birtoka van itt, már 1295-ben uralta a falu, a mint ezt Ladomér érsek panaszleveléből tudjuk, melyben a Hunt nembeli Kázmér fiait birtokháborítással vádolja Márton alországbíró előtt. Az esztergomi érsekség szetei birtokáról emlékeznek meg 1648-ban is. Jelenleg még Skadra Józsefnek is van itt nagyobb birtoka. A községbeli templom 1737-ből való. Szete községhez tartozik a Haraszt-puszta."[4]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
1945. október 25-én a 88/1945 számú Beneš dekrétum értelmében 42 helybéli magyar férfit csehországbeli kényszermunkára rendeltek be. Miután egyikük ellenszegült, hasba lőtték, egy másik személynek pedig a lábát érte a lövés. Ezt követően a 40 férfit Csehországba hurcolták.[5]
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 562 lakosából 523 magyar és 16 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 592 lakosából 584 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 622 lakosából 620 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 679 lakosából 669 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 664 lakosából 639 magyar és 11 csehszlovák volt.
1930-ban 598 lakosából 515 magyar és 54 csehszlovák volt.
1941-ben 631 lakosából 622 magyar és 7 szlovák volt.
1970-ben 540 lakosából 443 magyar és 96 szlovák volt.
1980-ban 446 lakosából 361 magyar és 83 szlovák volt.
1991-ben 354 lakosából 298 magyar és 49 szlovák volt.
2001-ben 317 lakosából 248 magyar és 64 szlovák volt.
2011-ben 295 lakosából 205 magyar, 73 szlovák, 3 cigány, 1-1 cseh és zsidó és 12 ismeretlen nemzetiségű.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent László tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1735-ben épült a régi, 13. századi templom felhasználásával.
- A temető területén lehet az egykori román kori rotunda.[6]
- Falumúzeum.
Képtár[szerkesztés]
Szűz Mária-kegyhely Lontó és Szete határán
Tájkép a község déli részén
Címeres üdvözlőtábla
Szetei utcakép
Kultúrház
Útmenti feszület
Nepomuki Szent János szobra mezei oltárban
Tűzoltóság
Katolikus templom - részlet
A két világháború áldozatainak emlékműve
A templom mellett álló feszület
Régi ház a faluközpontban
Katolikus templom
Községháza
Útmenti feszület
Szete látképe észak felől
Tájkép Szete és Százd határán
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
- ↑ Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2007
- ↑ apsida.sk
Források[szerkesztés]
- Bendíkné Szabó Márta 2012: Emlékjelek és szakrális kisemlékek Szetén. Acta Ethnologica Danubiana 14.
- Július Béreš - Martin Odler 2011: Včasnostredoveké sídlisko Kubáňovo II. Študijné Zvesti 50, 5-46.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
