Hugyag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hugyag
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Hugyag címere
Hugyag címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Borda Attila[1]
Irányítószám 2672
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség840 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség77,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hugyag (Magyarország)
Hugyag
Hugyag
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 010″, k. h. 19° 25′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 010″, k. h. 19° 25′ 43″
Hugyag (Nógrád megye)
Hugyag
Hugyag
Pozíció Nógrád megye térképén
Hugyag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugyag témájú médiaállományokat.

Hugyag község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balassagyarmattól keletre, Őrhalom és Szécsény közt fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Hugyag nevét az 1332. évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már egyházas hely volt.

A Szécsényi család tagjainak 1333 évi birtokmegosztásakor Szécsényi Tamás erdélyi vajda és testvére Péter, birtokában volt.

A török hódoltság alatt, az 1562-1563, évi török kincstári adólajstromok 30 adóköteles házát említik és az 1579. évi török kincstári adószámviteli könyvek szerint 4419 akcse adóval volt megróva.

1598-ban az esztergomi érsek volt a földesura. 1715-ben 14 és 1720-ban 18 magyar háztartását írták össze, és ekkor is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott.

Az 1900-as évek elején Pekáry István volt a helység legnagyobb birtokosa.

1849-ben az oroszok e helység határában megtámadták Görgey Artúr utóhadát, mely küzdelem a magyarok vereségével végződött.

1873-ban nagy kolera járvány pusztított a településen, majd 1874-ben pedig tűzvész.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

1910-ben 1108 lakosából 1099 magyar volt. Ebből 1090 római katolikus volt.

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A község a hagyomány szerint egykor a határ északi részén, az úgynevezett Pusztor-Hugyag nevű dülőn feküdt.

A község határában tartóztatták le a csendőrök 1944 júliusában Kállay Kázmért, Kállay Miklós korábbi miniszterelnök unokaöccsét, mert kocsijában hamis iratokkal felszerelt zsidókat akart kicsempészni az országból. Október 23-án emlékezik meg a település a Hadady Rudolf és Hargitay Lajos volt nemzetőrök 1956-ban történő kivégzéséről. Ezen a napon a fiatalok és futni vágyók 1956 méteres futással tisztelegnek az elhunyt hősök emlékének.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,1%-a magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 0,6%, evangélikus 0,2%, görög katolikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,3% (24,4% nem nyilatkozott).[5]

Vízrajza[szerkesztés]

Táborozni a vízparton a helyi önkormányzat engedélyével lehet.

A horgászat kedvelőinek rendelkezésükre áll a Csujta-tó és az Ipoly-folyó, valamint Szécsényben a kavicsbánya tó.

Csujta-tó: A tóra érvényes az Ipoly területi engedély, vízmélysége 1-2,5 m. Fogható halak: ponty, csuka, dévér, kárász, compó, bodorka, harcsa, süllő.

Nevezetességei[szerkesztés]

Hugyagon született[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Szlovákia Ipolyvarbó (Vrbovka) Szlovákia Malý Kiarov Szlovákia Szécsénykovácsi (Kováčovce)
Magyarország Balassagyarmat

Észak
Nyugat  Magyarország Hugyag Google Maps  Kelet
Dél

Magyarország Szécsény
Magyarország Őrhalom Magyarország Csitár Magyarország Varsány