Szügy (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szügy
Szügy légifotó1.jpg
Szügy címere
Szügy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Markó Antal[1]
Irányítószám 2699
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 1349 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség69,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szügy (Magyarország)
Szügy
Szügy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 010″, k. h. 19° 19′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 010″, k. h. 19° 19′ 15″
Szügy (Nógrád megye)
Szügy
Szügy
Pozíció Nógrád megye térképén
Szügy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szügy témájú médiaállományokat.

Szügy (szlovákul: Sudice) község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nógrád megye északnyugati részén Balassagyarmattól mintegy 5 km távolságra elhelyezkedő, többségben magyar nemzetiségű község.

Megközelítése[szerkesztés]

  • Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A helyi megállóhely Mohora és Balassagyarmat között található.
  • Helyközi autóbuszvonalakː 460, 1306, 1308, 3312, 3313, 3315, 3318, 3320, 3321, 3325, 3326, 3329[3][4]
  • Közúton Budapestről Vác érintésével Balassagyarmaton át érhető el mintegy 80 km-re, valamint hasonló távolságnak tekinthető a Budapest M3-as autópálya bagi lehajtónál tovább haladva az Aszód-Galgaguta-Magyarnándor útvonalon át mintegy másfél óra elteltével. A község vonzáskörzetének fontosabb települései és városai: Balassagyarmat amely mindössze 5 km-re, Bercel 20 km, Érsekvadkert 18 km, Rétság 28 km, Romhány 24 km, Szécsény 22 km, Salgótarján és Pásztó egyaránt 50 km távolságra fekszik.

Története[szerkesztés]

Szügy Árpád-kori település. Nevét 1244-ben említette először oklevél Zyud néven.

1274-ben Scyud, 1278-ban Scud, 1280-ban Zud, 1286-ban Zyud, 1288-ban Scyudy, 1307-ben Zygh, 1332-ben Syugh néven írták.

A falu első ismert birtokosa a Szügyi család volt.

Egy 1252 évi oklevél említi a család tagjai közül Szügyi Miklós fiát Andrást, aki nógrádi hadnagy , várjobbágy volt.

A Szügyi családnak a környéken többfelé voltak birtokai: 1280-ban a családból András Feketeerdőt, 1281-ben Kovárszeget, 1286-ban a Koplánnyal szomszédos Szügyöt, 1295-ben Peszek falut is birtokolta. A családból András 1307-ben csereképpen megszerezte Abaúj vármegyében a jánoki uradalmat, s birtokolta Peszeket is.

A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

A török kivonulása után a megfogyatkozott magyar lakosság mellé Liptó és Zólyom vármegyei tótok költöztek le, s a 18. század végén felépült evangélikus templomuk is.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

1910-ben 902 lakosából 899 magyar volt, melyből 285 római katolikus, 587 evangélikus, 24 izraelita volt..

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 8%-a szlovák, 7%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Kultúra[szerkesztés]

  • Hagyományőrző Népdalkör

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]