Szügy (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szügy
Szügy légifotó1.jpg
Szügy címere
Szügy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Markó Antal[1]
Irányítószám 2699
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség1349 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség69,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szügy (Magyarország)
Szügy
Szügy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 010″, k. h. 19° 19′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 010″, k. h. 19° 19′ 15″
Szügy (Nógrád megye)
Szügy
Szügy
Pozíció Nógrád megye térképén
Szügy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szügy témájú médiaállományokat.

Szügy (szlovákul: Sudice) község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye északnyugati részén, Balassagyarmattól mintegy 5 kilométer távolságra elhelyezkedő, többségben magyar nemzetiségű község. Balassagyarmat a környék legfontosabb városa; más fontosabb, környező települések közül Érsekvadkert 18, Bercel 20, Szécsény 22, Romhány 24, Rétság 28, Salgótarján és Pásztó pedig egyaránt 50-50 kilométer távolságra fekszik innen.

Megközelítése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Szügy Árpád-kori település. Nevét 1244-ben említette először oklevél Zyud néven.

1274-ben Scyud, 1278-ban Scud, 1280-ban Zud, 1286-ban Zyud, 1288-ban Scyudy, 1307-ben Zygh, 1332-ben Syugh néven írták.

A falu első ismert birtokosa a Szügyi család volt.

Egy 1252 évi oklevél említi a család tagjai közül Szügyi Miklós fiát Andrást, aki nógrádi hadnagy , várjobbágy volt.

A Szügyi családnak a környéken többfelé voltak birtokai: 1280-ban a családból András Feketeerdőt, 1281-ben Kovárszeget, 1286-ban a Koplánnyal szomszédos Szügyöt, 1295-ben Peszek falut is birtokolta. A családból András 1307-ben csereképpen megszerezte Abaúj vármegyében a jánoki uradalmat, s birtokolta Peszeket is.

A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

A török kivonulása után a megfogyatkozott magyar lakosság mellé Liptó és Zólyom vármegyei tótok költöztek le, s a 18. század végén felépült evangélikus templomuk is.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

1910-ben 902 lakosából 899 magyar volt, melyből 285 római katolikus, 587 evangélikus, 24 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 8%-a szlovák, 7%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,2% németnek, 7,1% szlováknak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,9%, református 1,1%, evangélikus 27,1%, felekezeten kívüli 5% (17% nem nyilatkozott).[6]

Kultúra[szerkesztés]

  • Hagyományőrző Népdalkör

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Archivált másolat. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  4. https://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/volanbusz-menetrend-kereso/S#horgony
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Szügy Helységnévtár

További információk[szerkesztés]