Nógrádsáp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Felsősáp szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nógrádsáp
A Kisboldogasszony római katolikus templom
A Kisboldogasszony római katolikus templom
Nógrádsáp címere
Nógrádsáp címere
Nógrádsáp zászlaja
Nógrádsáp zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Pintér Bertalan (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 2685
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség811 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség53,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nógrádsáp (Magyarország)
Nógrádsáp
Nógrádsáp
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 23″, k. h. 19° 21′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 23″, k. h. 19° 21′ 18″
Nógrádsáp (Nógrád megye)
Nógrádsáp
Nógrádsáp
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádsáp témájú médiaállományokat.

Nógrádsáp község Nógrád megyében, a Rétsági járásban helyezkedik el, mintegy 1000 lakosával.

Fekvése[szerkesztés]

Nógrádsáp a Cserhát és a Gödöllői-dombság találkozásánál, Nógrád megye délnyugati szegletében, Pest megye határán elhelyezkedő község. A településhez legközelebb eső város Rétság, amely mintegy 22 kilométerre található; a környék más nagyobb városai közül Váctól 27, Aszódtól 30, Balassagyarmattól 32, Budapesttől pedig 55 kilométernyi távolság választja el. A megyeszékhely, Salgótarján nagyjából 80 kilométer távolságra fekszik Nógrádsáptól.

Megközelítése[szerkesztés]

Gépkocsival[szerkesztés]

Budapestről az M2-es autóút Rádi lehajtójától a Rád-Penc-Keszeg-Nézsa-Nógrádsáp útvonalon, kényelmes tempót választva egy óra elteltével érhető el a település.

Közösségi közlekedéssel[szerkesztés]

Vasútvonal nem érinti a települést, de Váccal nagyjából óránként közlekedő autóbuszjárat köti össze Nógrádsápot.

Története[szerkesztés]

Nógrádsáp eredetileg két önálló település egyesítésével alakult ki. 1928-ban Alsó- és Felsősápot vonták össze Nógrádsáp néven. Az egyesítéshez elsősorban az vezetett, hogy erre az időre a két település teljes mértékben összeépült, lakói házassági kapcsolatok révén keveredtek, a 14. században épült késő gótikus templom is közös használatban volt.

Alsósáp[szerkesztés]

Alsósáp a Váci püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1460-ban már e püspökség birtokai között sorolták fel. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1715-ben 8 magyar háztartást írtak benne össze. 1848-ig a Váci püspökség földesúri hatósága alá tartozott. A római katolikus temploma, mely csúcsíves ízlésben épült, a 14. századból való. A plébániát 1806-ban építették az itteni helyi káplánságból. 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a helységben. 1910-ben 503 lakosából 367 magyar, 136 szlovák volt. Ebből 465 római katolikus, 33 evangélikus, 5 izraelita volt.

Felsősáp[szerkesztés]

Felsősáp csak az 1715 évi összeírásban szerepelt először, akkor csupán 5, az 1720 évi összeírásban pedig 4 tót háztartását vették fel. 1720-ban kuriális községként szerepel, de csak a földesura volt nemes. Az 1700-as években több birtokosa is volt: 1744-től a Baloghy család tagjai, majd az 1900-as évek elejétől Pásztor Illés és Szabó Rudolf voltak a nagyobb birtokosai. E két birtokoson kívül még Mende Bódog, ismert közgazdasági írónak volt itt úri laka, továbbá Pásztor Illésnek, aki a régi Hanzély-féle kúriát bírta. 1873-ban négy hónapon át tartó kolera járvány volt e községben. A határban emelkedik a Tatárhegy, mely a népvándorlás- vagy honfoglaláskorából való csonkakúp alakú magaslat, sáncokkal körülvéve. 1910-ben 388 lakosából 382 magyar, 6 szlovák volt. Ebből 355 római katolikus, 12 evangélikus, 16 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Pintér Bertalan (KDNP)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Pintér Bertalan (FideszKDNP)[5]
  • 2014–2019: Pintér Bertalan (FideszKDNP)[6]
  • 2019-től: Pintér Bertalan (FideszKDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 0,5% németnek, 13,9% szlováknak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,4%, református 1,1%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 3,3% (19,6% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

A nógrádsápi templom

Források[szerkesztés]

  1. a b Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)[halott link]
  6. Nógrádsáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  7. Nógrádsáp Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]