Garáb (Magyarország)
| Garáb | |
 | |
| 1171-ben alapított premontrei apátság romjain felépülő templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Nógrád |
| Járás | Pásztói |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 3067 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 54 fő (2021. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 6,1 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garáb
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″ | |
Garáb
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garáb témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Garáb község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Cserhát vidékének egyik legszebb, legmagasabban fekvő települése, amely a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található, 375 méter tengerszint feletti magasságban. Pásztó és Szécsény között körülbelül félúton helyezkedik el, előbbihez kicsit közelebb; Budapesttől körülbelül 75 kilométerre fekszik.
Turisták által is kedvelt környezetben, erdőségek, források és régi vulkáni hegyek között húzódik meg. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, sok pihenni vágyót vonz ide. Az Országos Kéktúra útvonala is a környező hegyek között halad (Hármashatár hegy 516 méter, Nagykő-tető 551 méter, Macska-hegy 574 méter, Purga-hegy 575 méter, és a kilátóval ellátott Tepke 567 méter). A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
2014-ben az állandó lakosság száma 49 fő volt, a falu lakóépületeinek több mint fele hétvégi házként működik.
Megközelítése[szerkesztés]
Zsáktelepülés, közúton csak Felsőtoldon át lehet megközelíteni, azon a 21 145-ös útszámozást viselő, bő 3 kilométer hosszú mellékúton, amely a Pásztót és Szécsényt összekötő 2122-es útból ágazik ki, annak a 18+850-es kilométerszelvényénél északkeleti irányban, Felsőtold központja közelében.
Története[szerkesztés]
A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben: Grabensia, 1181-ben: Gravia, 1265-ben: Grab, 1281-től: pedig a jelenleg is használatos Garáb.
A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt.
Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett.
1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta.
A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt.
A török idők és az egész vármegyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a törökök kiűzése után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található kisközség szép fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a 20. század végétől.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Szatmári László (független)[3]
- 1994–1998: Szatmári László (független)[4]
- 1998–2002: Szatmári László (független)[5]
- 2002–2006: Kovács Zoltán (független)[6]
- 2006–2010: Kovács Zoltán (független)[7]
- 2010–2014: Kovács Zoltán (független)[8]
- 2014–2019: Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben és 2011-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
2011-ben A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,5%, református 1,9%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 3,8% (1,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A községben 1171-ben premontrei apátságot alapítottak. A Garábi apátság 1436-ban elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állt. Az apátság birtokait később a jezsuiták kapták meg, akik felépítették a mai kis templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Garáb Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
További információk[szerkesztés]
Képek[szerkesztés]
A Kelet-Cserhát festői környezetében elhelyezkedő Garáb látképe
A templom apszisának külsején nyomott hagyott a történelem
Utcarészlet Garábon
Jellegzetes nógrádi porta Garábon
