Bánk (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánk
Bánk a levegőből, előtérben a Bánki-tó
Bánk a levegőből, előtérben a Bánki-tó
Bánk címere
Bánk címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Rétsági
Jogállás község
Polgármester Ivanics András[1]
Irányítószám 2653
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 659 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 65,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bánk (Magyarország)
Bánk
Bánk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″
Bánk (Nógrád megye)
Bánk
Bánk
Pozíció Nógrád megye térképén
Bánk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánk témájú médiaállományokat.

Bánk (szlovákul: Banka) község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bánk Nógrád megye délnyugati részén található község. Fekvését, a táj jellegét a Cserhát dombjai határozzák meg. A település csak közúton közelíthető meg: a 2-es főútról Rétság után kell letérni a Bánkra vezető útra. Budapesttől való távolsága 60 km, Balassagyarmat 25 km, Rétság 4 km, Salgótarján 68 km ill. Vác város pedig 27 km távolságra fekszik.

Vasúton is elérhető volt a Diósjenő–Romhány-vasútvonalon, de 2007. március 4. éjféltől megszüntették rajta a személyforgalmat. A szomszédos települések Rétság, Felsőpetény és Romhány.

Történelme[szerkesztés]

A terület ősidők óta lakott ezt bizonyítja a környéken talált több régészeti lelet is. Első irásos említése 1405-ben volt. 1506-ban Terjényi Radnóti György volt a birtokosa.

Szlovák tájház

A török hódoltság idején a falu elpusztult, ezért szlovákokat telepítettek le ide, akik magukkal hozták nyelvüket és evangélikus vallásukat. 1715-ben 11, 1720-ban 13 háztartást írtak össze. A 18. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával Becskády Pál, Gyurcsányi Ignác és Hodossy József lettek a helység földesurai. 1826-ban már báró Andreánszky István nyugalmazott államtitkár a helység legnagyobb birtokosa.

Az evangélikus templom 1783-ban épült. Az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók. A templom mögötti dűlőn a helyi szájhagyomány szerint eredetileg egy református templom állt, ami a török hódoltság alatt pusztult el a körülötte lévő településsel együtt.

Az 1970-es években a Bánki-tó kedvelt környékbeli turistacélpont lett, ám a tavat és környékét az 1990-es évek elejére teljesen lelakták, tönkretették, a vize fürdésre alkalmatlanná vált. Ennek az állapotnak csak tíz évvel később, 2001-ben vetettek véget, mikor az önkormányzat rendbe hozatta a partot, illetve a tó medrét is kitisztíttatta.

Bánk és Felsőpetény között működött a Felsőpetényi Kisvasút, mely az ott működő kő- és agyagbánya által kitermelt nyersanyagot szállította Bánkra; a kisvasút jelenleg nem üzemel..

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Evangélikus templom (késő barokk, 1791)
  • Szlovák tájház
  • Bánki-tó

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánk (település) témájú médiaállományokat.