Nógrádmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nógrádmegyer
Nógrádmegyer címere
Nógrádmegyer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Verbói Gábor József[1]
Jegyző dr.Verbói Mária
Irányítószám 3132
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1676 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség71,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nógrádmegyer (Magyarország)
Nógrádmegyer
Nógrádmegyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 07″, k. h. 19° 37′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 07″, k. h. 19° 37′ 26″
Nógrádmegyer (Nógrád megye)
Nógrádmegyer
Nógrádmegyer
Pozíció Nógrád megye térképén
Nógrádmegyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádmegyer témájú médiaállományokat.

Nógrádmegyer község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szécsénytől keletre, a Cserhát északi részén, Magyargéc, Sóshartyán és Lucfalva között fekvő település, de az utóbbival nincs közúti kapcsolata.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Budapest irányából többfelől is megközelíthető, a két legegyszerűbb megközelítési irány Balassagyarmat és Szécsény, illetve Salgótarján irányából kínálkozik. Az előbbi útirányhoz a 2-es főúton (illetve Vác északi részéig az M2-es autóúton, majd Rétságtól a 22-es főúton kell elmenni Szécsényig, majd ott letérni délkelet felé a 21 134-es útra; Nógrádmegyer így Magyargéc után érhető el. A másik, salgótarjáni útirány kicsit hosszabb, de időtartamát tekintve rövidebb lehet: ez esetben Hatvanig kell menni az M3-as autópályán (vagy a 3-as főúton), majd Salgótarjánig a 21-es főúton, ott a 22-es főútra kell rákanyarodni, arról pedig Kishartyánnál letérni, ugyancsak a 21 134-es útra.

A községbe Salgótarjánból rendszeres autóbuszjárattal lehet eljutni, illetve Budapestről és Egerből is közvetlen autóbuszjárattal érhető el. Vasútállomással nem rendelkezik.

Története[szerkesztés]

A településről már 1292-ben említést tesznek, ekkor a Rátót nemzetség pusztabirtoka volt. Nevének utótagja arra utal, hogy egykor a Megyer törzsbeliek települése volt. A 14. század. elején Marczali László bán fia, Dezső a település birtokosa, aki 1329-ben Szécsényi Tamás vajdának adta el. Később Lászlófi Lóránd, majd Pásztohi Ferenc és Zsigmond a tulajdonosok. A 16. század közepén török terület volt. 1598-ban Szentmariay György volt a földesura. A 17. századtól egymást váltották a birtokosai.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 1406 lakosából 1404 magyar volt. Ebből 1350 római katolikus, 38 evangélikus, 15 izraelita volt.

A második világháború után a szocializmusban 1973-tól Magyargéc és Nógrádmegyer községek közös tanácsban működtek, Nógrádmegyer székhellyel. 1990-től külön önkormányzat alakult, de még a körjegyzőség 1992 végéig megmaradt. Ettől kezdve önálló községi önkormányzattal rendelkezik, 2002-től ismét van cigány kisebbségi önkormányzata.

A település címere[szerkesztés]

A település címere csücskös íves pajzsú amely arányosan elosztott. A bal oldalon találhatók fák illetve egy nap amely a település elhelyezkedését jelenti. A jobb oldalon egy templom található amely a falu templomát ábrázolja. Felül egy szalagon olvasható a Nógrádmegyer felirat. A címer alapszínei kék és piros.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 36,3% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,6%, református 0,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,2% (20,3% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A település egyik ékessége a késő barokk stílusban épült római katolikus templom, amelyet a régebbi templomból 1785-1794-ben alakítottak ki. A régi templomról 1688-ból és 1771-ből vannak adatok. Az 1775 áprilisában dúló tűzvészben megsemmisült, csak a falai maradtak, majd újraépítése után 1776-ban ismét leégett. Átépítése során csak a szentély régi falait hagyták meg, a hajót elbontották és helyette szélesebb, hosszabb épületrészt emeltek. A mai torony 1890-ben épült.
  • A volt Szerémy-Paunc kúriát a Szerémy család építtette barokk stílusban a 17. század második felében. 1950-ben és 1954 után részben átépítették, jelenleg élelmiszerüzlet működik benne. A volt Topolcsányi kúria 1750 körül épült, majd a Thonka család tulajdonába került, akik 1952-ig lakták. Ezt követően 1959-ig óvoda működött benne, ma a termelőszövetkezet központi irodája. A Luchovitz kúria a 18. században épült, barokk stílusban. 1952-ben átalakították, teljesen elvesztette műemléki értékeit. Ma községháza.

Kulturális élet[szerkesztés]

A község hagyományait ápolja a helyi Asszonykórus, amely megalakulása óta számos helyi és az ország több településén is szerepelt. Elsősorban a helyben gyűjtött népdalokból állítják össze műsorukat.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

A falut fenyő, akác és tölgyerdő veszik körül. Természetvédelmi területhez nem tartozik, de a vidéken erdeifenyő és luc társulások, a domboldalakon elszórt foltokban borókaligetek kökénnyel és szederrel tarkított csoportosulásai találhatók. Erdeiben és rétjein sok féle védett növény található. Ilyenek a réti boglárka, bíboros kosbor és az országosan védett árvalányhaj. A környékbeli erdők igen nagy számú vad populációnak adnak otthont. Jellemzőbb fajaik a gím- és dámszarvas, a vaddisznó, őz, róka és a mezei nyúl. A fenyőerdők legjellegzetesebb állata a mogyorós pele, mókus és erdei nagy fülesbagoly. Szárnyasokból még említésre méltó egyedszámban előfordul fácán, egerészölyv, vörös vércse. A védett madárfajok talán legértékesebb képviselője a harkályfélékhez tartozó zöld dzsona. A fehér gólya is előfordul a községben, illetve annak határában. A falu olyan, mintha egy "katlanban" lenne, erdőkkel, dombokkal van körülvéve. Emiatt is eléggé védett a különböző szélirányoktól, pusztító éghajlati viszonyoktól. A település fő csapadékelvezetője a Megyer-patak.

Éghajlat[szerkesztés]

Nógrádmegyer éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−9,00,09,315,020,923,025,323,920,314,65,80,312,5
Átlaghőmérséklet (°C)−2,00,33,613,714,518,618,519,116,611,35,10,610,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−10,0−1,71,66,010,513,615,014,811,77,02,2−1,75,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)203238556387616345375640597
Havi napsütéses órák száma55911461871901901961881459682591625


Híres nógrádmegyeriek[szerkesztés]

  • Radics István festőművész kedves szerkesztő! vidd a kurzorod a Radics István festőművész nevére. Miért változik át egy szerb Radicsra...Kérlek javítsd!!!!!

Források[szerkesztés]

  1. Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Nógrádmegyer Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]