Ipolytarnóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipolytarnóc
Szent Anna-temetőkápolna
Szent Anna-temetőkápolna
Ipolytarnóc címere
Ipolytarnóc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterGál István (független)[1]
Irányítószám3138
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség420 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 11″, k. h. 19° 37′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 11″, k. h. 19° 37′ 35″
Ipolytarnóc (Nógrád vármegye)
Ipolytarnóc
Ipolytarnóc
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Ipolytarnóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolytarnóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ipolytarnóc (szlovákul: Ipeľský Trnovec) község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése[szerkesztés]

Ipolytarnóc Nógrád vármegye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el; határában keresztezi az Ipoly a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt, és itt kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza. Budapesttől 140, Szécsénytől 24, Salgótarjántól 26 kilométerre fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A községet első ízben – Tarnócz néven – az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék említi, ami azt bizonyítja, hogy volt plébániája. A 14–15. században Tasnoch, Tamulch, Tarnouk és Tharnócz névalakban szerepel a régi iratokban, dokumentumokban. 1492-ig a Dicsőszentmártoni, a Kizdi és a Tarnóczi családok birtokolták. 1499-ben utóbbi tagjai osztoztak rajta.

1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyerték adományul Ferdinánd királytól. Ekkor 11 összeírt házzal Pilinyi Ferenc szolgabíró járásához tartozott, de 4-5 év múlva már a szécsényi szandzsák területéhez sorolták, török hódoltsági faluként adózott Tarnofcse néven. A 17. század elején 20-24 magyar család élt a faluban.

Ebben az időszakban épültek a legrégebbi kúriák, amelyek közül a legnevezetesebbek a Baán-, a Jankovich-, a Woxith-Horváth házak voltak. A Jankovich-kúriában 1970-ig a falu régi iskolája működött. A török kiűzése, Rákóczi kurucvilága után a 18. század 20-30-as éveiben Tarnócz már újratelepül, virágzó falu, ahol 24 magyar háztartást írtak össze. Hírneves is, mert a vármegyei közigazgatás ebben az időben különböző helyeken megtartott vármegyei közgyűlései közül egyet 1727-ben itt tartott meg.

A 19. század végén mintegy 1200 hold szántó, 480 hold rét, 515 hold legelő állt a tarnóci gazdálkodók rendelkezésére. Az Ipoly folyón vízimalom működött, amelynek vízelrekesztő gátjai, zúgói, áradást okozó vízterelése miatt sokszor szerepelt a vármegyéhez küldött lakossági panaszok között. 1874-ben tragikus tűzeset pusztított a községben, a falu leégett, 813-an éltek itt ebben az időben.

Az első magyarországi népszámlálás 1870-ben 118 házat és 813 fős népességet regisztrált, amelyből 408 férfi, 405 pedig női lakos volt. Római katolikusnak 748-an, hetenen reformátusnak, 29-29 személy evangélikusnak és zsidó vallásúnak vallotta magát. Olvasni és írni 151-en, olvasni 353-an tudnak, a többi 309 lakos pedig analfabéta volt.

1896 jelentős évszám Tarnóc életében, mert az 1892-ben Aszódtól Gyarmatig meghosszabbított vasútvonal az Ipoly völgyének mentén már Szécsényen, Tarnócon át Losoncig vitte az utasokat, teherárukat.

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye losonci járásához tartozott, és egyben a járás egyetlen Magyarországon maradt települése is.

A falu az 1873-as községtörvénytől 1950-ig kisközség. 1951. február 1-től 1973. április 30-ig önálló községi tanácsa volt. 1973. május 1-től Litke társközsége a rendszerváltozásig. 1990-től közigazgatásilag önálló település, amelynek mindennapi életét választott polgármester és képviselő-testület szolgálja.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Ipolytarnóc egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, az Európa Diplomás őslénytani bemutatóhely főbejárata
  • 1990–1994: Tisza Attila (független)[3]
  • 1994–1998: Tisza Attila (FKgP-KDNP-Fidesz-MDF)[4]
  • 1998–2002: Tisza Attila (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP-MDNP-MKDSZ)[5]
  • 2002–2006: Szabó Tibor István (független)[6]
  • 2006–2010: Szabó Tibor István (független)[7]
  • 2010–2013: Szabó Tibor István (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2013–2014: Bolyós Gáborné (független)[9]
  • 2014–2019: Bolyós Gáborné (független)[10]
  • 2019-től: Gál István (független)[1]

A településen 2013. április 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
452
445
455
406
398
420
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,9%-a magyarnak, 13% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,7%, református 0,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (27,2% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Ipolytarnóc
  • A Paratethys tenger egykori partjában számtalan akkori élőlény lábnyoma kövesedett meg, 17‑18 millió évvel ezelőtt
    A Paratethys tenger egykori partjában számtalan akkori élőlény lábnyoma kövesedett meg, 17‑18 millió évvel ezelőtt
  • A Paratethys tenger megkövesedett partjának egy részlete
    A Paratethys tenger megkövesedett partjának egy részlete
  • A Bükkábrány mellett talált mocsárciprusok (bükkábrányi ősfák, Taxodium) egyike. Magassága kb. 3 m, jelenleg az Ipolytarnóci Ősfenyő bemutatóházban látható
    A Bükkábrány mellett talált mocsárciprusok (bükkábrányi ősfák, Taxodium) egyike. Magassága kb. 3 m, jelenleg az Ipolytarnóci Ősfenyő bemutatóházban látható

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Ipolytarnóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ipolytarnóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ipolytarnóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Ipolytarnóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  6. ↑ Ipolytarnóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  7. ↑ Ipolytarnóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  8. ↑ Ipolytarnóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ a b Ipolytarnóc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. április 7. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  10. ↑ Ipolytarnóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
  11. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Ipolytarnóc Helységnévtár

További információk[szerkesztés]



A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ipolytarnóc&oldid=26208852”