Alsópetény
| Alsópetény | |
| A Werbőczy-gúla és a római katolikus harangtorony | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Nógrád |
| Járás | Rétsági |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Avar Ákos (független)[1] |
| Irányítószám | 2617 |
| Körzethívószám | 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 573 fő (2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 28,81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 213 m |
| Terület | 19,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Alsópetény weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópetény témájú médiaállományokat. | |
Alsópetény (szlovákul: Dolné Peťany)[3] község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Cserhát dombjai között, a Nyugat-Cserhát völgyében, a 423 méter magas Kő-hegy, és a 446 méter magas Dél-hegy lábánál fekszik a legközelebbi várostól, Rétságtól közúton 15 kilométerre délkeletre.
A szomszédos települések: Felsőpetény (4 km), Nézsa (6 km) és Keszeg (6 km).
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Budapest irányából a 2-es főútról Szendehely után jobbra lekanyarodva, a 2114-es, majd a 21 125-ös, végül a 2115-ös úton érhető el, Nőtincsen és Felsőpetényen keresztül; a 2115-ös út köti össze Rétsággal, valamint a keleti szomszédságában fekvő településekkel is. Határszélét délkeleten érinti még a 2107-es út is, az Penccel köti össze (Keszegen keresztül).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település határában fellelt földvár-maradványok bizonyítják, hogy a terület már évszázadokkal ezelőtt is lakott volt.
Első fennmaradt írásos említése 1268-ból való, ekkor a szomszédos Felsőpeténnyel együtt a Csák nemzetség birtokolta. 1277-ből szintén fennmaradt egy írás, amelyben szerepel a falu neve.
A 15. század elején az Alsópetényi család birtokolta.
I. Ulászló 1440-ben a Szobi családnak adományozta.
1507-ben Werbőczy István lett a település birtokosa, aki itt írta a Tripartitum nevű törvénykönyvet.
A török hódoltság idején Alsópetény szinte teljesen megsemmisült, régi temploma is elpusztult.
A 18. században tótokat (szlovákokat) telepítettek le a környéken, és később a templomot is újjáépítették.
A Somogyi-kúria az 1820-as években épült.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Kis Ernőné (független)[4]
- 1994–1998: Kis Ernőné (független)[5]
- 1998–2002: Kis Ernőné (független)[6]
- 2002–2006: Laluja Imre (független)[7]
- 2006–2010: Laluja Imre (független)[8]
- 2010–2014: Laluja Imre (független)[9]
- 2014–2019: Laluja Imre (független)[10]
- 2019–2021: Kovácsné Varga Andrea (független)[11]
- 2022–2024: Avar Ákos (független)[12]
- 2024– : Avar Ákos (független)[1]
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2021. szeptember 30-i hatállyal lemondott tisztségéről.[13] [A két dátum közt eltelt, aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.] A választáson három független jelölt indult, a győztes 75 %-ot megközelítő eredménnyel nyert mandátumot.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 835 | 732 | 770 | 595 | 577 | 550 | 581 | 561 | 564 | 573 |
| 1980 | 1990 | 2001 | 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 44%-a szlovák, 36%-a magyar, 17%-a cigány, 1%-a német, 1%-a szlovén és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,6% románnak, 17,1% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 3,6%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (28,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, görögnek és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59% volt római katolikus, 1,2% evangélikus, 0,7% református, 0,3% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,7% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Gyurcsányi–Prónay-kastély: 1750 körül épült barokk stílusban. Jelenleg magántulajdonban van, három épülete áll, parkja védett természeti érték.
- Andreánszky-kastély
- Templom: a régi templom a törökdúlás idején elpusztult, a ma álló épület 16. századi eredetű, a 18. században alakították át és építették mellé a különálló harangtornyot. Stílusa gótikus, barokk. A templomnak és kapcsolódó létesítményeinek térhasználata szinte egyedülálló a katolikus templomok között, ez ihlette Rozványi Dávid: A Möbius-lépcső (Alsópetény) című írását.
- Werbőczy-gúla: Gyurcsányi Ignác felesége állíttatta 1791-ben.
- Cser-tó a Petényi-patakon (horgásztó)
- Prónay-kilátó (Romhány határán)
- Rózsavilág (rózsakert, rendezvényhelyszín)
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 2007 októberétől Alsópetényen is áthalad az Országos Kéktúra.
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település szülötte volt Andreánszky Gábor (1895–1967) botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja.
- Itt halt meg Andreánszky István (1843-1917) államtitkár.
- Itt forgatták 1977-ben Fazekas Lajos Defekt című filmjének egyes jeleneteit.
- Talán itt született 1822-ben Philippovits István színész, énekes (basszus), színigazgató.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alsópetény katolikus temploma, légi fotó
- A Gyurcsányi–Prónay-kastély fényképe a levegőből
- Gyurcsányi–Prónay-kastély
- Gyurcsányi–Prónay-kastély parkja
- Az Andreánszky-kastély
- Cser-tó
- panoráma
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alsópetény települési önkormányzati választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 15.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ Etela Rybová, ed. (1989). Ľudový odev Slovákov v Maďarsku I. Budapest: Tankönyvkiadó. 33. o. ISBN 963188365.
{{cite book}}: Check|isbn=value: length (súgó); Cite has empty unknown parameter:|subtitle=(súgó) - ↑ "Alsóoetény települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Alsópetény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. november 28.
- ↑ "Alsópetény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. december 24.
- ↑ "Alsópetény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. december 24.
- ↑ "Alsópetény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. december 24.
- ↑ "Alsópetény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 25.
- ↑ "Alsópetény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 24.
- ↑ "Alsópetény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 23.
- ↑ "Alsópetény települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2022. június 26. Hozzáférés: 2022. július 15.
- ↑ "Alsópetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2021. évi 5. jegyzőkönyve" (PDF). Alsópetény.hu. 2021. szeptember 6. Hozzáférés: 2022. július 15.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Alsópetény Helységnévtár
- ↑ Alsópetény Helységnévtár
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1883 Magyar Lexikon 13. Nogat-Planetarium. Budapest, 540
- 2000 Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 17. Nógrád megye. p. 44
- Hlavácsné Kérdő Katalin 2002: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye I. Budapest-Salgótarján, 32
- Simon Zoltán 2005: Az alsópetényi római katolikus templom kutatásának eredményei. Műemlékvédelem 49/5
- Alsópetény az Ipoly-menti Palócok Honlapján
- Alsópetény a funiq.hu-n
