Varsány (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Varsány
Szent Mihály templom - Varsány.JPG
Varsány címere
Varsány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Kanyó Judit (független)[1]
Irányítószám 3178
Körzethívószám 32
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1603 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség61,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Varsány (Magyarország)
Varsány
Varsány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 19° 29′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 19° 29′ 20″
Varsány (Nógrád megye)
Varsány
Varsány
Pozíció Nógrád megye térképén
Varsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Varsány témájú médiaállományokat.

Varsány község Nógrád megyében a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Északról Szécsény, keletről Rimóc, délről Nógrádsipek, nyugatról Csitár, illetve Iliny határolja. A településtől nem messze fut a Darázsdói-patak. A 22-es útról Szécsénynél dél felé letérve érhető el a 2122-es úton, majd az abból Nógrádsipek felé kiágazó 21 132-es úton. Érinti a település közigazgatási területét a Szécsényből Rimócra vezető 21 133-as út is, de a belterületi községrészeket nem közelíti meg.

Története[szerkesztés]

Régészeti ásatások szerint Varsány területe már a honfoglalás korszaka előtt is lakott volt. Egyes vélekedések szerint a település területén húzódott végig a középső neolitikus zselizi népcsoport telepe. Más ásatások során gazdag kerámia- és eszközanyag leletek kerültek elő agyagkitermelő és élelemtároló gödrökből.[3]

Varsány Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Vosyan alakban írva. Nevét az itt letelepedett, a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott jász (alán) után kapta, melyből néhány család ezen a környéken telepedett le.[4] Etimológiai szempontból eredete az egyes számban használt alán elnevezés, melyet asián, osian, illetve többes számban Asiani (alánok) szóra lehet visszavezetni, s ez azonos a jász népnév eredetijével, mely török közvetítéssel került a magyar nyelvbe.[5] A megyében ez idő tájt két Varsány nevű település is volt.

1295 körül a Varsányi család birtoka volt. Varsányi Fekete (Niger) István és Mihály fiai Cherep Miklós, András és Péter Csák Mátéhoz csatlakoztak, ezért Károly Róbert király 1319-ben falvaikat: Varsányt és Fülest elkobozta és Szécsényi Tamás aradi és hasznosi (becsei) várnagynak adta, s ezt Tamás vajda részére 1324-ben meg is erősítette.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

A település 2012-ben Arany Rózsa-díjat kapott a Virágos Magyarországért versenyen, 2015-ben a Magyarországi Falumegújítási Díj Pályázaton a fenntarthatóságáért végzett munkájáért kapott elismerést.[6]

Népessége[szerkesztés]

A település népességének változása:

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7] 2011-ben a lakosságból 1549 ember magyarnak, míg 240 fő cigánynak vallotta magát.[8]

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A település lakosságáról az első népszámlálásokig nem tudunk pontos forrásokat közölni, általában a különböző adóösszeírásokból és az egyházi feljegyzésekből következtethetünk a helyi népességre, de számos kritérium áll fenn.

1731-ben a rimóci plébánia településein készült egy felmérés, amelyből kiderült, hogy Varsány lakossága ekkor 263 fő volt, s mindannyian római katolikusok voltak.[9] 1755-re a helyi lakosság száma 435 főre emelkedett: 432 római katolikus és 3 evangélikus élt a településen.[10] A település lakosságszámának és felekezeti megoszlásáról a XVIII. század második felétől vannak pontosabb adataink. 1789-ben 738 római katolikus élt a településen, mellettük a református hitű Lisznyai Damó nemesi család élt. 1802-ben 847 fő élt, 819 római katolikus, 6 evangélikus, 3 református és 19 zsidó.[11]

1910-ben 1092 magyar lakosa volt, melyből 1032 római katolikus, 15 evangélikus, 45 izraelita volt. 2011-ben a lakosságból 1491 fő római katolikusnak, 9 fő reformátusnak, 5 evangélikusnak, 3 egyéb közösségbe tartozónak, 20 fő pedig felekezethez nem tartozónak jelölte meg magát.[12]

Rendezvények[szerkesztés]

A település rendezvényei, melyeket évi rendszerességgel szoktak megtartani, a hagyományos palóc ünnepségek tradíciójához kötődnek többségében.

Lepényfesztivál[szerkesztés]

A helyi ételkülönlegesség, a túrós lepény, a fesztivál névadója

A helyi ételkülönlegesség, a túrós lepény középpontba állításával 2008. augusztus 23-án rendezték meg első alkalommal a Lepényfesztivált. Az ekkor zajló rendezvények a gasztronómia mellett a művészethez is kapcsolódnak (színtársulatok fellépése, képzőművészeti kiállítások), ahol sok esetben helyiek kapnak lehetőséget műveik kiállítására.[13] A megszervezésből nemcsak az önkormányzat veszi ki a részét, hanem pályázatok, egyesületek és önkéntesek felajánlásai is segítik a rendezést és a lebonyolítást.[14]

Szent Mihály Napi Palóc Búcsú[szerkesztés]

A Szent Mihály Napi Palóc Búcsú, mint neve mutatja, a település védőszentjének, Szent Mihály arkangyal napjának környékén megrendezett szüreti mulatság jellegű hagyományőrző esemény. Az esemény másik elnevezése a Vendégség. Ennek alapja, hogy régebben ekkor látták vendégül a helyiek a messzire elszakadt rokonaikat. A település egyik legrégebbi, a helyi hagyományokat középpontba helyező rendezvénye. A programok közül elmaradhatatlan a szüreti felvonulás, a kisbíró és a polgármester ünnepi beszéde, illetve a nap végét lezáró tűzijáték.

Muzsikáló templomkert[szerkesztés]

Minden esztendő júniusában megrendezésere kerül a Muzsikáló templomkert zenei rendezvény.

Cigánynap[szerkesztés]

A helyi roma önkormányzat szervezésében minden évben sorra kerül a Cigánynap, melynek során sportesemények és zenei rendezvények is zajlanak, s ezek helyszíne általában a helyi sportpálya. Több neves személy is tiszteletét tette már a rendezvényen. 2006. május 20-án Kozma Imre atya celebrált szentmisét.[15] 2008-ban a Rajkó Zenekar lépett fel, illetve a helyi romákból álló labdarúgócsapat az ORFK csapatával játszott barátságos mérkőzést.[16]

Nevezetességek[szerkesztés]

Római katolikus templom[szerkesztés]

A varsányi Szent Mihályról elnevezett templom

A település római katolikus temploma a 12. században épült, amely román és gótikus stílusjegyek is jellemeznek. A 18. században átépítették, s ekkor a barokk hatott az épületre, majd ezt követően romantikus stílusban építették át. 1903-ban elkészült a tornya is.[17] A templom korábban egyhajós apszissal lezárt volt, de az 1950-es években a templomot kereszthajóval és nagyobb szentéllyel bővítették. Mai nagyságát 1957-ben nyerte el. 1963-ban, a renoválás során a déli oldali, ősi gótikus kaput kibontották. 1973-ban az új liturgikus előírások miatt belső felújítást hajtottak végre.[18] Mai belső elrendezése 1985-86-ban született meg, amikor elkészült a templom teljes nyugati falán megtekinthető, Korga György által alkotott szekkó, mely Krisztus életét jeleníti meg. A templom keleti oldalán a szentségek jelképei láthatók. A Lengyel Rita nevéhez fűződő mennyezet kazettás, s e kazetták Szűz Mária és Jézus szimbólumait jeleníti meg. A főoltáron a névadó Szent Mihály képe díszeleg, a főoltár két oldalán Szent Gábor és Rafael főangyalok. A templom ablakai a hívek és családok jóvoltából készültek, s szenteket ábrázolnak.[19] A műemléknek számít.[20] A templomban három harang lakik. A kisharangot Páduai Szent Antal képe díszíti. 1928-ban készült, 1967-ben újraöntötték. A középsőharangot Szent Mihály arkangyal ékesíti, és 1922-ben Budapesten F. W. Rincker öntötte. A nagyharang szintén 1928-ban készült Pesterzsébeten Peternell és Kulhanek által.[21] Tetőfelújítás legutóbb 2003-ban zajlott, jelentős helyi közreműködéssel.[22]

A templomkertben került felállításra a második világháború varsányi áldozatainak emléket állító szobor.[17] A Bobály Attila által alkotott emlékművet 2002. október 23-án állították fel. Az alkotást 375 cm magasságú mesterséges dombra helyezték el. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus leírása. "A plasztika többrétegű jelentéstartalma egyaránt idézi az ősi magyar hitvilágot (...) és a keresztény szenvedéstörténetet". Megvalósulását egy helyi közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatta.[23] A templomkertben található továbbá egy Lourdes-i barlang, illetve a templom falán egy I. István magyar királyról készült dombormű.[24]

Magyarok Nagyasszonya-kápolna[szerkesztés]

A Szécsénybe vezető úton áll a Magyarok Nagyasszonya-kápolna, mely a 18. században épült, s 1860 környékén jelentősen átalakították[25], illetve 2011-ben, jelentős lakossági összefogás révén felújították.[24] A kápolna Kisboldogasszony napján (szeptember 8.) ünnepélyes szentmisének ad helyet. Ma magántulajdonban áll.[26]

Harmos-Kiss-kúria[szerkesztés]

1800 körül, klasszicista stílusban épült épület, mely a település központjában található, ma műemlék.[25] Az épület földszintes, két ablakos, árkádos udvari résszel rendelkezik, teteje kontyolt nyeregtetős. Eredetileg a Harmos, majd a Kiss család birtokában állt.[27] 1826-ban a Harmos-örökösök voltak tulajdonosai, majd egy Grünbaum nevű bérlője volt. 1920-ban került a Kiss-család tulajdonába. A konyhában található kemencét az 1960-as években bontották le.[28] Ma magántulajdonban áll.

Falumúzeum[szerkesztés]

A varsányi Falumúzeum

A falu hagyományos palóc életét bemutató épület, a Falumúzeum a település ún. Alvég részében lett kialakítva (Dózsa György út 24.). Az épület 1895-ben épült, s 1997-ben kapta az önkormányzat ajándékba Szép Erzsébettől. Állandó kiállítása a helyi, hagyományos használati eszközökből áll, melyek az adományozó hagyatékából és a helyi lakosság felajánlásaiból áll.[29] Felújítása több lépcsőben haladt, amelyek során a pályázatoknak kiemelkedő szerepe volt. 2000-ben a tetőszerkezet felújítása és a hátsó fal megerősítése valósult meg. 2002-ben a gazdasági épületre és vizesblokk kialakítására használta fel az önkormányzat a nyert pénzt.[30]

Hagyományőrzők Háza[szerkesztés]

A korábbi pártház, illetve iskolai, természettudományos-számítástechnikai épület 2015-ben újult meg pályázati úton a helyi önkormányzat és a helyi civil szervezetek közreműködésével. A felújított épület a varsányi hagyományőrzők előadásai mellett a helyi népviselet és életmód megőrzésében játszik nagy szerepet.[31]

Tábpuszta[szerkesztés]

Az 1938-ban épített kastély romjai
A Tábpusztai Horgásztó

Tábpuszta a középkorban önálló település volt, említése 1327-ből és 1391-ből is fennmaradt.[32] Nevezetességei a Varsánytől 2 km-re lévő víztározó, illetve az attól 2,5 km-re található tábi szomorú fehér fűz.[27] A fűzfa ma természetvédelmi terület.[17][32] Különlegessége, hogy a fa földre támaszkodó gallyai gyökeret eresztettek, s így maguk is fává fejlődve ligetet hoztak létre.[25] E liget területe közel 3000 m².[27]

A víztározótól nem messze, a falu irányában állnak az 1938-ban épített kastély romjai.[33] A kastély fénykorában 32 szobás volt, a helybéliek visszaemlékezése alapján lifttel, vízzel ellátott, tulajdonosai által csak nyáron lakott épület volt. Tulajdonosa, Schnetzer a Glück-testvérpártól vásárolta meg. A második világháború során német és orosz csapatok szálláshelye és fosztogatásainak színhelye volt. Ekkor sorsa megpecsételődött, hiszen az épület több, mint fele elpusztult és berendezéseit nagyrészt elhordták. Az államosítást követően magánszemélyek lakták, a helyi Termelő Szövetkezet 1982 és 1989 között méregraktárként használta. Állagmegőrzése és felújítása máig nem valósult meg.[34]

Sportélete[szerkesztés]

Varsány Sportegyesület címere
Varsány SE csapata 2018 Telki
Varsány SE-USV Kautzen(sárga) Telkiben.jpg

1946-ban alakult meg Varsányban az első sportklub, amely 1949-ben a Varsányi EPOSZ (Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége) SE nevet viselte. Az induláshoz kellő eszközöket egy repülőgép roncsának eladásából, egy verseny díjából és magánerőből sikerült beszerezni. Az 1950-es években a járási, majd az 1960-as években a megyei II. osztályban szerepelt a labdarúgó együttes.[35] Ekkor már a Varsány TSZ SE nevet viselte, egészen 1968-ig, amikor is mai nevét - Varsány Sportegyesület - vette fel.

A labdarúgás mellett megjelent a röplabda és a sakk is. A helybéli röplabdacsapat 1975 és 1980 között a megyei I. osztály tagja volt.[36] A sportpálya hosszas tervezés után az 1980-as évek elejére készült el.[37] Az egyesület labdarúgócsapat 1984-1985-ös szezon végén került fel a megyei II. osztályba. Ekkor az egyesület színe a fekete-sárga kombináció volt.[36] Jellemző a csapat erejére, hogy többen Salgótarjánban folytatták pályafutásukat. 1991-ben jogot szereztek a megyei I. osztályban való indulásra, de financiális okok miatt ez meghiúsult.[37]

A labdarúgócsapat a 2007/2008-as szezonban a megyei I. osztályban játszhatott, ám onnan kiesett. A megyei II. osztályban küzdöttek a 2011-2012-es szezon végéig, mivel a 2012/2013-as évadra csak a megyei III. osztály küzdelmeire neveztek be. A 2014/2015-ös szezonban visszatért a csapat a megyei II. osztályba.

A 2014/15-ös szezonban a 4. helyen végeztek, a 2015/16-os szezonban pedig 5. helyen zárták az évet. A 2016/17-es szezonban egy nagyon jó őszi és tavaszi szezont produkálva a dobogó második fokán zártak. Az ezt követő 2017/18-as szezonban új elnöke lett a sportegyesületnek, illetve a másodosztály nyugati régiójába került át a varsányi csapat, ahol a 6. helyen végzett.

Említésre méltó, hogy a tavaszi[pontosabban?] rajt előtt a varsányi csapat részt vett a Magyar Válogatott edzőtáborában Telkiben, ahol az osztrák USV Kautzen csapattal mérkőzött meg. Ez a túra megismétlődött 2019-ben is amikor ismét megmérkőzött Telkiben a két csapat. A két egyesület között kialakult egy partneri kapcsolat amely sok közös programot tartogathat a jövőben.

Rivális csapata a Stella Varsány 1998 őszétől 2001 tavaszáig a megyei III. osztályban szerepelt: előbb két harmadik, majd egy kilencedik helyet szerezve.[38]

2014 őszén ismét helyi riválisa támadt a Varsány SE-nek, miután helyi romák egy csoportja úgy döntött, hogy csapatot hoz létre Roma SE Varsány néven. Debütáló szezonjában, 2014/15-ben a megyei III. osztály keleti csoportjában szerepelt a csapat, amely megnyerte a bajnokságot. A következő szezonra a csapat a megyei II. osztály küzdelmeire adott be nevezést.[39] A Roma SE a 2015-2016-os megyei másodosztályú bajnokság nyugati csoportjában változó eredményeket ért el, azonban sorozatos panaszok és fegyelmezetlenségek miatt a csapat súlyos büntetést kapott, majd visszalépett a bajnokságtól.[40] Az ezt következő évadban ugyan még neveztek a megyei III. vonalban, de itt is problémák merültek fel, így ezt az évet sem sikerült befejeznie a sportegyesületnek, amely azóta nem nevezett be semelyik megyei bajnokságba.

2011-ben és 2012-ben is itt tartották a magyar Enduro-cross bajnokság egyik futamát.[41][42] A verseny a 2013-as kihagyást követően 2014-ben és 2015-ben is szerepelt a soros versenynaptárban.

Varsány testvértelepülései[szerkesztés]

Varsány testvértelepülései a következők:[43]

Varsány testvértelepüléseinek sorában az első a lengyelországi Sedziejowice volt, amellyel a kapcsolatok 2005 augusztusára nyúlnak vissza, amikor is a lengyel település tánckara vendégeskedett Varsányban. A polgármesterek (Kiss Zoltán, illetve Zgyiszlava Blonyszkiego) közötti beszélgetés során felmerült a kapcsolatok kiépítésének lehetősége. A varsányi képviselő-testület 2005. szeptember 12-ei ülésén fogadta el a programot. 2005 novemberében a település vezetői utaztak Lengyelországba. Ekkor írták alá az együttműködési szerződést, mely a kultúrát, a gazdaságot és a turizmust érintette.[44]

A következő szerződést a szintén lengyelországi Otmuchów községgel kötötték meg, amely kapcsolat- és tapasztalatcserére, sportra, kultúrára, művészetre, turizmusra, közoktatásra és gazdaságra vonatkozik. A szerződést a két polgármester, Kiss Zoltán és Jan Woźniak látta el kézjegyével 2008. július 4-én Otmuchówban.[45]

2009. május 22-én, a településen rendezett Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál keretében Kiss Zoltán és György Péter, Ragyolc község polgármestere írta alá a megállapodást, mely "a béke, barátság, és szabadság jegyében szorosabb kapcsolatokat fejleszt ki a kultúra és a művészet, a sport és a turizmus, a közoktatás és gazdaság területén".[43]

2010. május 25-én, a szerbiai Palicson, az ünnepi nagygyűlés során Kiss polgármester és Puha Gábor, a Palicsi Helyi Közösség elnöke látta el kézjegyével a két település között megkötött megállapodást, melynek értelmében "a két település a béke, barátság, és szabadság jegyében szorosabb kapcsolatokat fejleszt ki a kultúra és a művészet, a sport és a turizmus, a közoktatás és gazdaság területén".[43]

Padrónnal a testvértelepülési megállapodást 2018. június 13-án írta alá a két település polgármestere, melyben megegyeztek, hogy ápolni, fejleszteni, erősíteni fogják a két település kapcsolatát.[43]

Híres varsányiak[szerkesztés]

Itt született személyek[szerkesztés]

Roszner Ervin
  • Baskay Tóth Bertalan (1903. július 24. – 1976. december 8.) agrármérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa[46]
  • Bertha István (1884. március 20. - 1974. október 21.) karmester, zeneszerző 7
  • Bobály Attila (1948. szeptember 13. - 2017. április 11.) szobrász
  • báró Roszner Ervin (1852. december 19. vagy 31. – Telekes, 1928. október 2.) politikus, a király személye körüli miniszter, egyházjogi szakíró
  • Varsányi Gyula (szül.: Klein Gyula) (1863 - Budapest, 1908) hírlapíró, költő, színmű- és versíró.

Varsány emlékezete[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Szociológia[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

  • Pálmány Béla (szerk.): Varsány: egy palóc falu évezrede. Varsány Község önkormányzata, Varsány: 2000

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csáky Károly: Nógrádi tájakon, Madách, 1992, 135. o. ISBN 978-963-7399-19-0
  4. M. Szabó Gyula (szerk.): Nógrádi kincsestár, Nógrád Megye Önkormányzata, Salgótarján: 2009, 132. o. ISBN 978-963-7399-19-0
  5. dr. Kasza Sándor (szerk.): Magyarország kisrégiói: Szécsény, Hollókő és térsége, Ceba Kiadó, 1997, 106. o. ISBN 978-963-7399-19-0
  6. Elismerések. varsany.hu, 2014. július 31. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  8. A 2011-es népszámlálás Nógrád megyei népességi adatsora
  9. Pálmány Béla (szerk.): Varsány: egy palóc falu évezrede. Varsány Község Önkormányzata, Varsány: 2000, 75. o. ISBN 963 00 39486
  10. Pálmány Béla (szerk.): Varsány: egy palóc falu évezrede. Varsány Község Önkormányzata, Varsány: 2000, 76. o. ISBN 963 00 39486
  11. Pálmány Béla (szerk.): Varsány: egy palóc falu évezrede. Varsány Község Önkormányzata, Varsány: 2000, 79. o. ISBN 963 00 39486
  12. A 2011-es népszámlálás Nógrád megyei vallási adatsora
  13. Lepényfesztivál. In: Varsányi Hírlap, 2008. tél, 14. oldal
  14. Lepényfesztivál. In: Varsányi Hírlap, 2009. ősz, 7. oldal
  15. Cigánynap Varsányban. In: Varsányi Hírlap, 2006. nyár, 7. oldal
  16. Cigánynap. In: Varsányi Hírlap, 2008. nyár, 7. oldal
  17. a b c M. Szabó Gyula (szerk.): Nógrádi kincsestár, Nógrád Megye Önkormányzata, Salgótarján: 2009, 132. o.
    ISBN 978-963-7399-19-0
  18. http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebania.php?id=210
  19. Bárány Bernadett: Varsány nevezetességei, műemlékei. In: Varsányi Hírlap, 2002. szeptember, 3. oldal
  20. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. január 9.)
  21. Amit a varsányi harangokról tudni lehet. In: Varsányi Hírlap, 2010. nyár, 1. oldal
  22. Amit a varsányi harangokról tudni lehet. In: Varsányi Hírlap, 2003. szeptember, 6. oldal
  23. Bárány Bernadett: Varsány nevezetességei, műemlékei. In: Varsányi Hírlap, 2002. december, 3. oldal
  24. a b Varsány Község Önkormányzata”, cserfaegyesulet.hu. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2015. április 9.) 
  25. a b c dr. Csongrády Béla (szerk.): Vendégváró, Well-PRess Kiadó, Miskolc: 2000, 67. o.
    ISBN 963 86025 38
  26. Magyarok Nagyasszonya Kápolna - Varsány” (Hozzáférés ideje: 2015. október 5.) 
  27. a b c dr. Kasza Sándor (szerk.): Magyarország kisrégiói: Szécsény, Hollókő és térsége, Ceba Kiadó, 1997, 107. o. ISBN 978-963-7399-19-0
  28. Bárány Bernadett: Harmos kúria. In: Varsányi Hírlap, 2005. tavasz, 5. oldal
  29. Varsányi Falumúzeum”, falusiturizmus.hu. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2015. október 5.) 
  30. Bárány Bernadett: Falumúzeumunk külső - belső megszépülése. In: Varsányi Hírlap, 2004. december, 7. oldal
  31. Ünnepélyesen átadták Varsányban a Hagyományőrzők Házát”, ersekvadkert.hu, 2015. augusztus 24. (Hozzáférés ideje: 2015. október 6.) 
  32. a b Rigó Tibor: Nógrád megye, Polár Stúdió, 1996, 86. o.
    ISBN 963 04 5366 5
  33. http://www.palocok.com/Vars%C3%A1ny
  34. Táb-puszta - Tábi-kastély - Varsány” (Hozzáférés ideje: 2015. október 5.) 
  35. Pálmány Béla (szerk.): Varsány: egy palóc falu évezrede. Varsány Község Önkormányzata, Varsány: 2000, 146. o. ISBN 963 00 39486
  36. a b Focitörténet - 2. rész. In: Varsányi Hírlap, 2003. december, 11. oldal
  37. a b Pálmány Béla (szerk.): Varsány: egy palóc falu évezrede. Varsány Község Önkormányzata, Varsány: 2000, 146-147. o. ISBN 963 00 39486
  38. [1]
  39. [2]
  40. [3]
  41. Enduro-cross OB2011
  42. [4]
  43. a b c d Varsány Község Testvértelepülései. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
  44. Kiss Zoltán: Együttműködési szerződés a lengyelországi Sedziejowice és Varsány községek között. In: Varsányi Hírlap, 2005. tél, 3. oldal
  45. Kiss Zoltán: Varsány-Otmuchów testvérkapcsolat megkötése. In: Varsányi Hírlap, 2008. nyár, 2. oldal
  46. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 21.)

További információk[szerkesztés]