Mátranovák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátranovák
Mátranovák címere
Mátranovák címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Bátonyterenyei
Jogállás község
Polgármester Bodor Ernőné[1]
Irányítószám 3143
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1673 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 61,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mátranovák (Magyarország)
Mátranovák
Mátranovák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 15″, k. h. 19° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 15″, k. h. 19° 59′ 02″
Mátranovák (Nógrád megye)
Mátranovák
Mátranovák
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátranovák témájú médiaállományokat.

Mátranovák község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei járásban, Salgótarjántól 25 kilométerre fekszik, közel a hevesi megyehatárhoz. Közúton Mátraterenyén át közelíthető meg.

Természeti értékek[szerkesztés]

A község közigazgatási területén négy természetvédelmi terület van: a helyi bányatelep Kaszinópark nevű részében az idős fasorok állnak oltalom alatt. Védett a Cserkész-kút nevű forrás és környéke, a hegyeskei borókás legelő, illetve itt található, Nógrád megye legnagyobb 818 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területe. Felszínét zömmel erdő borítja. A mélyebb fekvésű völgyek északi oldalát gyertyános-tölgyesek borítják, amelyekbe szálanként bükk is elegyedik. Kedvező adottságú a terület vízgyűjtő rendszere, több mint húsz tiszta vizű forrás táplálja. A közelben talált vaskorszaki település nyomai bizonyítják, hogy már régóta lakott hely volt. Mátranovákról az alig 10 fős kis településre Mátracserpusztára a Bikktetőn át "lappal kirakott járda" vezet. A puszta körül hagyásfás legelők, a pusztában a megmaradt épületek emlékeztetnek az egykori életformára. Itt található még Nyírmedpuszta, az ország harmadik legtisztább levegőjű települése.

A völgyet ölelő déli hegygerinc keleti végén, a Fehérszéken riolittufa borítja a felszínt. A riolittufában helyenként elszenesedő vagy kovásodó famaradványokat találni. Több helyen előbukkan a szénréteg, és bizarr formákat alakít a riolittufa felszínén az erózió.

Gazdasága[szerkesztés]

A közelben a XIX-XX. században több kőszénbánya is működött, melyek közel egy évszázadra meghatározták az itt élő emberek életét. Az 1970-es években a bánya bezárásokkal egy időben telepedett ide a Ganz Mávag, a későbbi Ganz Híd-, Vas-, és Acélszerkezet Gyártó Üzem, amelynek csarnokaiban készült a Dunaföldvári, a Lágymányosi és még sok más híd, illetve a Riekában működő kikötői daru is. A gyártelep 2005-től a Bombardier Transportation Hungary Kft. tulajdona. A mátranováki és a környékbeli emberek manapság már a gyorsvonatok forgóváz szerkezetét gyártják. A település infrastruktúrája mára teljesen kiépült. A falu és környéke kedvelt kirándulóhely a Mátra alján.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Fehér-szék hegygerince a falu közelében

Hegyeskei borókás legelő: Mátranovák külterületén, a településtől pár kilométerre található 78 hektáros természetvédelmi terület, kedvelt turistahely. A növény és állatvilág rajongói a boróka mellett több védett fajt megtalálhatnak a területen. Védett növények: árvalányhaj, tavaszi hérics, feketéllő kökörcsin. Védett állatfajok: gyurgyalag, hamvas küllő, több pinty- és rigófaj.

Fehérszék: Mátranovákhoz tartozó Mátracserpuszta közelében található hegygerinc nevét az itt található, világos színű, ritkaságszámba menő, szemcsés szerkezetű riolittufáról kapta. Több helyen előbukkan a szénréteg, és bizarr formákat alakít a riolittufa felszínén az erózió.

Faluhely major: Mátranovák közvetlen határában fekszik, amely a Mátra északi lábának geológiai adottságainak és sajátos élővilágának bemutatására szolgál. (geológiai mintatér, valamint a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó védett terület). A terület tágabb környezetében festői szépségű hegyvonulatok és szelídebb lankák húzódnak, ahonnan rálátás nyílik a Mátrára, illetve az Északi-Középhegység középső vonulataira. A Faluhely major keretein belül a palóc paraszti élet meghatározó tényezői kerülnek bemutatásra, úgy mint a gazdálkodás, a hagyományos állattartás, növénytermesztés, kenderfeldolgozás, öltözködés – népviselet, népi mesterségek, valamint a táplálkozáskultúra. A vendégeket állandó néprajzi gyűjteménnyel, néprajzi – helytörténeti fotókiállítással, a hagyományos állattartást bemutató kiállítással, növénytermesztési bemutatókkal; kender, len, gyapjú feldolgozással, kézműves bemutatókkal, népi építészeti bemutatókkal, gasztronómiai bemutatókkal (kóstolási lehetőség), népi halászati, vadászati módok bemutatásával várják.

Bányász Emlékház: A kiállításon az egykori bányász világba kalauzolják el az idelátogatókat. Megtekinthetőek a régi eszközök, írott dokumentumok, fotók, valamint egy feltárt aknarész is.

Borkovics László és Borkovics Péter – kovácsmester és üvegművész műhelye Az ide látogatók a népi iparművészeti kiállításon megtekinthetik a kovácsmesterség és az üvegkészítés rejtelmeit. A bemutatón túl lehetőség nyílik foglalkozásokon való részvételre is.

Vásárhelyi Pál iparművész, kerámikus A kiállítóteremben a homlokzati címerek, síkcímerek és domborművek mellett vannak díszműüvegek is. A kerámiák megtekintése mellett azonban bemutató foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők. A kiállítóterem jelenleg nem látogatható Vásráhelyi Pál halála következtében

Római katolikus templom (Nepomuki Szent János) A mátranováki plébánia létrehozásának tervét először a helytartótanács 1782. március 4-ei értekezésében találhatjuk meg. Az új templom megépítését a „…Kazár anyaegyházhoz való 2,5 órás távolság, valamint nagyobb lakosságszáma miatt… és az előrelépendő parókus érdekében…” indokolták. Az alapítási terv 1797-ben valósult meg, amikor báró Andrássy Antal rozsnyói püspök Cseleji Hagymási Mártont a nováki egyházi javadalomba beiktatta. Nógrádvármegye Közgyűlési Jegyzőkönyve a nováki új, felépítendő parókia telkének kijelöléséről, „elfoglalásáról” számol be 1798. február 28-án. Az ifjú Hagymási plébános nagy lelkesedéssel kezdte meg munkáját. A templom építésének fázisairól jelenleg nincs fellelhető dokumentum, de egy bizonyos, hogy 1800-ra már teljesen felépült.

A 200 éves templom egyhajós, késő barokk stílusú, az orgona és a szószék copf stílusú. 2000. szeptember 23-án újjászentelték.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Mátranovákhoz tartozó puszták[szerkesztés]

Nyírmedpuszta

Mátracserpuszta

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mátranovák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]